Szeretetáramlás

Szeretetáramlás

 

Ott van a szeretet…

Mered-e mutatni?

Tudod-e adni, tudod-e fogadni?

 

Ha összetörte szívedet az élet,

Tudod-e hinni, hogy újra feléled?

 

Mered-e hinni, hogy lehet a vége,

Hogy betölti újra szeretet fénye.

 

De rajtad is múlik, engedd be végre,

Áramlás ki… be, sötétből fénybe.

 

Ne várj cserébe semmit, ha adtad,

Nem fogy el úgysem, hát ne tartsd magadnak.

 

Egy jót ha tettél, száz lesz belőle,

Ne kérd az árát sosem előre.

 

Visszatér úgyis, nem egyszer százszor,

Visszatér hozzád, bár lehet, hogy mástól.

 

Tőled elindul, majd visszaér körbe,

Egy jót, ha tettél, száz lesz belőle.

 

Ne várd, hogy jöjjön, a másik adja,

Te légy ki szívét meg is mutatja.

 

De hogyha adják, fogadd el bátran,

Összeforr szívetek szeretet-árban.

 

Mosoly húzódik száj szegletében,

Bizalom csillan a másik szemében.

 

Fordul is mindjárt, mint kulcs a zárban,

Hisz ez volt a célom, odataláltam.

 

Nyílik az ajtó, nyílik a szíve,

És ahogy dobban, élő a színe.

 

Ott vagytok most már egymás szívében,

Egymás és Isten szeretetében.

2025.01.26.

Ónadi Krisztina
Author: Ónadi Krisztina

Brettnerné Ónadi Krisztina vagyok. 2024 november elején létrehoztam saját verses oldalamat a facebookon Versek egy Főnix tollából néven és 2025 márciusában testet öltött egy verseskötet is ezzel a címmel. És az előzmények: Tizennyolc évesen írtam néhány verset. Aztán harminc évig nem történt semmi. Ez persze így nem igaz. Sokminden történt velem harminc év alatt, sok mindent csináltam…, de a versírás nem szerepel a listán. Aztán történt valami… és kinyílt egy Kapu. Azóta – most már három éve – írom a verseket. Nem rendelkezem semmilyen képzettséggel az írással, versírással kapcsolatban, „azt írom, ami jön” és ahogy jön, szabadon, szabályok nélkül, bár az utóbbi időben haikuk írásával is megpróbálkoztam. ... Múlik az idő... Azóta már ez a kijelentés sem igaz, mert elvégeztem egy szépirodalmi tanfolyamot a Magyar Felnőttképző és Tanácsadó Kft. szervezésében. Két téma van, ami leginkább érdekel… Kint a természet és bent a lélek – az varázsol el. Az első versem 2024 tavaszán jelent meg nyomtatásban az Irodalmi Rádió Szeretettel édesanyámnak - anyáknapi antológiájában. Azóta több, mint 30 versem szerepel különböző könyv formátumú, illetve e-antológiákban. Három versem szerepel a Lélekharang címen megjelent e-bookban, melyet a Művész Magazin adott ki. Az őszi (Halottak napja, Mindenszentek témakörben kiírt) pályázatukra beküldött verseim közül Az...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. Nagyon szép sorok. Bizony, így érdemes élni. Adni a szeretetet és cserébe semmit se remélni, ám de az visszatér hozzánk. Nem attól, kinek adtuk, olyantól, akire nem is számítottunk.

    Szeretettel: Rita

Hozzászólás a(z) Tóth Lászlóné Rita bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Bencze Margit

Rózsaszín muskátli

Nagyon szeretem a virágokat. A rajongásomat irántuk drága édesanyámnak köszönhetem, aki talán még nálam is jobban imádta őket. Hajdanán vidéki családi házunk virágoskertje a legszebb

Teljes bejegyzés »

A NŐ

Kislány, anya, hölgy vagy mama. Egy szóval a nagybetűs NŐ. Gyengéd lélek, kedves mosoly. A föld felett, hopp, libbenő. Nélkülük hát lenne élet? Vigaszt férfi

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

hajnalban, hajnal előtt*…

  a vadász ül, hosszú, méla lesben**, szeme előtt távcső, abba néz nagyon: mert, mint múltkor, éjjel, ott lent, a kis patak medrében, megint ott

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szirmok

Rózsa Iván: Szirmok (hat haiku) szirmok hullanak Sakura ünnep után – ilyen az élet rügyből lesz szirom, embrióból nagy lakli – csodás a világ! tavasz

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bumeránghatás

Rózsa Iván: Bumeránghatás Az ausztrál bennszülötteknek kétféle bumerángjuk volt évezredek óta. A visszatérő bumerángot főként arra használták, hogy az adott területet feltérképezzék; és felriasszák, kicsalogassák

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Egyedül a Paradicsomban

Rózsa Iván. Egyedül a Paradicsomban Egyedül hánykolódni a Paradicsomban, Tenger hullámai közt kis csónakban, Nincsen rosszabb érzés a magánynál: Nem volt senki magányosabb József Attilánál.

Teljes bejegyzés »