Tudom, Benned mit szeretek

Tudom, Benned mit szeretek,

Felém szálló tiszteletet,

Lelked mélyén, Benned élő,

Izgő-mozgó kisgyereket.

 

Tudom, Benned mit szeretek,

Általad nyert ihletemet,

Földön túli jóságodból,

Minden percben kincsre lelek.

 

Tudom, Benned mit szeretek,

Fényben járó Hitvesemet,

Felhők mögül rám mosolygó,

Mindenható Istenemet.

 

Tudom, Benned mit szeretek,

S midőn majd a film lepereg,

Túlvilági nézőtérről,

Könnyes szemmel integetek…

Fazekas Róbert
Author: Fazekas Róbert

Fazekas Róbert vagyok, 1974-ben láttam meg a napvilágot, a Nagykunság "fővárosában", Karcagon. Életem jelentős részét, szülővárosomban töltöttem, jelenleg azonban már Budapesten lakom. Az írás, fogalmazás, és szóbeli megnyilatkozás belső igénye, egészen korai éveimben felszínre került. A versírással viszont, csupán néhány esztendeje foglalkozom komolyabban. Költeményeim témáit leginkább a hazaszeretet, a magyar táj szépsége, a spiritualitás, a szerelem iránti vágyakozás, valamint a társadalmi jelenségek általam történő megélései alkotják. A mai nappal bezárólag, összesen 64 verset vetettem papírra, és eddig két kis kötetem jelent meg, szerzői kiadásban. Ezek, nem kerültek kereskedelmi forgalomba. Írásaimban, törekszem a minél dallamosabban rögzített rímekre, valamint a verseim ritmikus lüktetésére. Legnagyobb hatásaim közül, szeretném kiemelni Petőfi Sándort, József Attilát, illetve Lukács Lászlót, a Tankcsapda zenekar frontemberét és dalszöveg-íróját. Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy bekerülhettem az Irodalmi Rádió alkotói csapatába!

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Mindennapi nyelvtanunk

Katolikus papként időnként meg kell hallgatnunk testvéreink különös történeteit. Egy kora nyári estén magam is nehéz helyzetbe kerültem, amikor a megszokott, csendes, szinte eseménytelen hétköznapi

Teljes bejegyzés »

A kidobott fenyő

A kidobott fenyő   Kint az utcán a hidegben, Kisfenyő áll dermedten. Kuka mellé száműzték őt, A csodálatos ezüstfenyőt. Karácsonykor is szép lehetett, Viselt magán

Teljes bejegyzés »

Ünnepi szárnyalás

  Volt egyszer egy hófehér galamb, aki minden esztendőben, karácsony közeledtével különös útra indult. Nem keresett magának új fészket, sem eleséget, hiszen ilyenkor valami sokkal

Teljes bejegyzés »

Aranyba fordult

Fák ágán zöld levelek színüknek halkan búcsút intenek.   Aranykorba lép a lomb zörögve zenél az őszi domb.   A ropogó szőnyeg kész fészket épít

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Csapó!

                                                 

Teljes bejegyzés »