Egymásnak csillagai
Már egymásnak csillagai,
Ezek lettünk mostanra mi.
Csillagok voltunk az égen,
Akik földre szálltak régen.
S mint egy jótevő angyal,
Teszünk mindent akarattal,
Mindenkiért, minden szépet,
Megóvni az egészséget.
Mi egymásnak csillagai,
Egymás mellett dolgozunk mi.
Hátunkat vetve egymásnak,
Nem engedve a hajnalnak.
Az esthajnalcsillag fénylik,
Fénye mireánk sugárzik.
Neked reggel, nekem este,
S egymás arcát látjuk benne.
Máskor nem találkozhatunk,
Mert mindig élünk, dolgozunk.
Mi egymásnak csillagai,
Egymást fogjuk tanítani.
Aztán majd a többieket,
A nagyokat és kicsiket.
Hogyan legyenek csillagok,
Hogy legyenek ők is nagyok.
Már egymásnak csillagai,
Ezek lettünk mostanra mi.
S tesszük dolgunkat, míg élünk,
De itt marad a szellemünk.
S lesznek más fénylő csillagok,
Kik átveszik helyünket most.
Fonyód, 2025. május 24.
Author: Császár Rita
Ilisicsné Császár Rita vagyok. 1968. október 13-án születtem. A Balaton déli partján, Fonyódon élek. Mintegy húsz évig könyvtárosként dolgoztam. Ekkor kezdtem el írogatni (1990-es évek). Először felnőtt verseket, majd a 2000-es évektől dalszövegeket is. Később a gyermekirodalom felé fordultam. Gyermekverseket, meséket, verses meséket írtam. De írtam már hosszabb lélegzetű meseregényeket is. Két könyvem jelent meg: Mézes mackó (2016) és Gyémántrablás különleges módon (2022). Valamint antológiákba írogatok verseket, meséket.
