Szívem virágzik, a szeretet benne burjánzik.
Eltölt egy édes kis lila fény,
Amely fejtetőmtől a földig ér.
Súlyos szikla mered talpam alatt.
Szárnyakat bont a hátam. Bátorság?
Az határtalan!
Angyali fuvallat érinti fehér tollaim…
Belekapaszkodom!
Röpítenek hozzád Szerelmem, vad vágyaim.
Lágyan teremti meg az éjszakát a holdfény Kedvesem,
Midőn megérkezem halk rejtekedbe.
Ágyadhoz lépvén szerelmes álmaidat lesem.
Nincs szívem felébreszteni azt, ki alszik, ily édesdeden.
Mosolyomat, mit csodás lényed húzott szélesre, megszakítom.
Tollat és papírt ragadok,
Arany betűkkel lelkem szavait leírom.
Így szól: Nehéz Világodban maradok.
Házad előtt járok, lábamat homokba mélyesztem.
Tengerhabok úsznak ujjaim közt eszeveszetten.
Türelmetlenségem fokozódik,
A víz maga is idegesen fodrozódik.
Ám kemény érzéseimet megszelídíti hangod,
Mely utánam kutat.
Repülök feléd örömtől ittasan,
Te derülsz rám diadalmasan.
Rózsaszín felleget fest az égre a reggel.
Forró karjaid nem engednek el.
Érzem, álmaid is erről szóltak.
Boldog vagy, mert valóra váltak.
/Kovács-Varga Márti/
Author: Kovács-Varga Márta
Kovács-Varga Márta vagyok, de úgy szeretem, ha mindenki Mártinak szólít. A művészi álnevem Tűz Virág, ez a név minden, ami én vagyok. Verseimet szenvedéllyel írom, minden aktuális érzelmemet felhasználva. Illetve nőies nőként gondolok magamra, „egy kis virágszál a szélben". Gyerekként is írtam, főleg történeteket, de sosem mertem kitörni a magam csendességéből, most viszont itt vagyok, hogy lásson az, akinek látnia kell! Nekem nem fontos a hírnév, az fontos, hogy elérjek azokhoz a szívekhez, akiké úgy dobban, mint az enyém. Aki olvassa a munkám, szeretném, ha tudná: nincs egyedül, soha nem is lesz!