Temetői ének

Császár Rita: Temetői ének

 

Hangtalan költeményt írok,

Sírni már régen nem bírok,

És közben keresztet vetek,

Porlepte szívem énekel.

Halott szeretteim arca,

Feldereng a ködben még ma.

Szilánkos mennyország vár rám,

Angyalszárnyon jár a fény már,

Káprázik a kék messzeség,

Lantom zengi halk énekét,

Kinek ágya a barna föld,

Kinek szemét fedi göröngy,

De lelkében rőt gyertya ég,

Üvegszeme a piros mécs.

Gyufa sercen, gyertyaláng ég,

Közelben van a messzeség.

Fehér gyertyák égnek körben,

Ez maradt emlékeimben,

Szemem az égre emelem,

Benne van minden hitem.

Én már rég befelé sírok,

Utazás helyett csak írok,

Elmúlás kertje – enyészet…

A bút elviszik az évek.

Sóhajtás hagyja el ajkam,

Tíz körmömmel kikapartam

Volna, de nem lehet a sírt,

Fohász, ima itt nem segít…

Felzokog a bús keresztfa,

Cifra szókoszorút kap ma.

Kit őriz az idő alant,

Sivár borzalmat rejt a hant,

De lelke szemét nyitja ő,

Fényt hoz neki az eljövő.

Néma a táj, örök a fény,

Föltámadást vár a remény.

Tűnődő angyal elsuhan

A sírok felett boldogan.

Ti már jók vagytok – mindörökké.

Én csak jó leszek – és nincs többé.

 

 

Császár Rita
Author: Császár Rita

Ilisicsné Császár Rita vagyok. 1968. október 13-án születtem. A Balaton déli partján, Fonyódon élek. Mintegy húsz évig könyvtárosként dolgoztam. Ekkor kezdtem el írogatni (1990-es évek). Először felnőtt verseket, majd a 2000-es évektől dalszövegeket is. Később a gyermekirodalom felé fordultam. Gyermekverseket, meséket, verses meséket írtam. De írtam már hosszabb lélegzetű meseregényeket is. Két könyvem jelent meg: Mézes mackó (2016) és Gyémántrablás különleges módon (2022). Valamint antológiákba írogatok verseket, meséket.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ne bántsd a virágot

Edit Szabó : Ne bántsd a virágot Hogy kerültél ide, kérlek magyarázd meg most énnékem, hegyek között nyíló viág bontogatja lila szirmát. Kövek mellett gyökér

Teljes bejegyzés »
Versek
Szekeres Zsanett

Olga a cápa

  Olga egy nagy fehér cápa, kész fegyverarzenál a szája. Ő az óceán rettegett réme, közel s távol nincs ellensége. Két sor fog villog baljósan,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Kannibálok

Rózsa Iván: Kannibálok Nem vagyunk semmivel sem jobbak, mint az állatok; tulajdonképpen kannibálok módjára egymást faljuk fel a túlélés reményében. Emberek vagyunk egyáltalán? Vagy ember-állatok?

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek

Rózsa Iván: Szúnyog-emberek Ha megtámad egy szúnyog, üsd le! Védd magad! Ne érdekeljen, milyen volt a gyermekkora, ne mérlegelj! A szúnyog köztudottan vérszívó; nem azért,

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Gondolatok éjjel

Éjszaka van, a plafont nézem. Vajon mennyi fájdalmat bír el egy test? Míg lesz a szál egyenesből összetekert görcs, mely kiutat már nem keres?  

Teljes bejegyzés »

Anyák napja húsz év múlva

Megint korán keltem. Elhúztam kezem a digitális képkeret előtt, ezzel mára kiiktattam az ébresztő funkciót. Az aktuális képről a hatalmas családom mosolygott vissza rám. Négy

Teljes bejegyzés »