Mi vagyunk

 

Mi vagyunk,kik égre nézünk,

Ha ujjongnak madárdalok,

Mi vagyunk,kik,égbe vàgyunk,

Ha hívnak az angyalok.

 

Mi vagyunk,kik félrenéznek,

csókolózó pár nyomán,

Mi vagyunk, kik emlékezünk

vagy igaz se volt talán?

 

Mi vagyunk,kik még rebbennek,

ha elesel az úton,

S csendben porolják le kabátjuk,

Mert egyedül vannak,tudom.

 

Mi vagyunk, kik helyet adnak

maguk mellett a padon,

s botorkálnak tétovázva

jég szemsugár-utakon.

 

Mi vagyunk, kiknek keze

adni tud,ha van kinek,

Kik élnek újra,feltámadva,

ha van bennetek szeretet.

 

S mi vagyunk,kik csendben mennek,

ha érzik,itt a pillanat,

vissza nem néznek, hisz hiába.

A fényből semmi sem maradt.

 

Mi vagyunk,kik mesét tudnak,

múlt időkből,igazat,

S nem hallgatja már régen senki,

Az idő szalagja elszakadt…

 

Mi vagyunk,kik mosolyognak,

ha szívükben könny fakad.

S nem látod,csak ha-mint a pára-

 A Nap fényében áthalad…

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Bolyhos fénysugár

Nem… nem sajátíthatom ki. Most értettem meg… Hagynom kell ragyogni… Valódi fénysugárként ölelte magához az életem, pici bolyhokban. Az út pora rám rakódva nem lehetett

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Kapocsi Annamária

Talmi bánat

Már elengedtem bús terét a szónak, s mint buktatók adnak helyet a bajnak, én úgy adok esélyt a változásnak, a kinyílt szemednek, s szívednek vázat.

Teljes bejegyzés »

Lávafolyam és kék lángok.

Lávafolyam és kék lángok. Pillangók mámoros tánca, vágytól párás, holdfényben fürdő, mesés éjszakán. Ámornak szenvedélyes násza ez: kélyesen vonaglik két test, s a remegő szívek

Teljes bejegyzés »

Kovács Gergely: Alig(ha)ikuk – 6.

A pedikűrös dédelgetett kertjében körömvirág nő. Mobilis lelkész elektromos autót vett. Klímabarát lett. Kerítő Kántor szukákkal áll a sarkon. Kutyafuttató. Olasz mamutcég új telephelyet keres.

Teljes bejegyzés »

Nem tudom pontosan

Nem tudom pontosan   Nem tudom pontosan, Hány rímet használtam fel; És nem tudom pontosan, Hány szót gépeltem el.   Nem tudom pontosan, Hány versem

Teljes bejegyzés »
Versek
Váralljay Ildikó

Idegen vonás

Kölcsönkapott szemmel nézel rám, idegen fény ül a szivárványhártyán. Valami rezdül a tekintetben, mint idegen dallam egy ismerős énekben. Rám szárad egy szín, amit nem

Teljes bejegyzés »