Felhők mögül napfény
A mosolyod.
Meleg, melyhez hazatérek
Barátságod.
Szív- egy az enyémmel-
Társaságod.
Meg volt írva, Te lehetsz csak
A horgonyom.
Melletted lelkem szép
Vitorlát bont.
Világom bársonyos.
S törpül a gond.
Csak ragyog a nap, míg
Kezed fogom.
Várj egy kicsit hát még!
Úgy akarom!
Maradj velem, míg csak
Szívem dobog…
Nélküled életem
Nem akarom.
Hogy ha éjjel feljön a hold,
Akkor is minden csak Rólad szól.
Hiszen az álmunk örökre szól…
Nélküled én már vak vagyok.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...