Kihűlés

Utoljára veled fáztam így,

hideg éjjelen

te vacogtál,

s karjaimban húztad meg magad.

Dideregtem,

míg a lehelet s a csók fel nem melegített.

Most remeg a szívem,

akkor nyugodt volt.

Őrizve volt.

Most némán fázom.

Hebling András Ernő
Author: Hebling András Ernő

Hebling András Ernő vagyok, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója. Már gimnáziumi éveimben közel kerültem az irodalomhoz, ekkor kezdtem el verseket írni. Költészetemre különösen Radnóti Miklós, a kortárs alkotók közül pedig Somogyi Csaba versei gyakoroltak nagy hatást.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Adorjányi Erzsébet

Tengervihar

Tengervihar Viharban áll most a tenger, Vad hulláma a partok szélét dúlja, Odébb lök egy halászhajót, Ma már úgy sem lesz több útja. Szél süvít

Teljes bejegyzés »

Csillagvándor

— hommage á Saint-Exupéry — Életrajzom évezredes menetrend firkák… A halhatatlanok köréből nevemet kiírták, hisz’ érák homályába űztek el az intrikák, bár lélektanból égi bölcseknél

Teljes bejegyzés »

Vakvágányon

Vakvágányon   Csak egy mozdony vagyok, Az élet sínjein; Kissé fakultak már oldalamon, A piros színeim. Megéltem száz és száz, Nyarat és telet; Láttam millió

Teljes bejegyzés »

Ghosting

Tegnap óta nem is írtál, Jó reggelt sem kívántál. Tán elüldöztelek? Üzentem, bárcsak látnád.   Ha látnád, vajon reagálnál? Hiányod rosszabb a vártnál. Szavaidat vágynám,

Teljes bejegyzés »

Mondd csak, lehetek?

Lehet, elrontottam, Már megint kapkodtam, Pedig nem akartam, Csupán megtartani magamnak.   Mondd csak, Lehetek a kavicsod? A féltett növényed, A mennybéli paradicsomod?    

Teljes bejegyzés »