Képzelt égi traccs

Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap…bandukoltam az égi fellegek könyvtárába és összefutottam a mi régi Petrovics barátunkkal.

 

 

  • Sándorom! Hogy s mint, nyár óta nem láttalak? Viszket-e még? Gyerekek nőnek-e, Júlia mesél-e nekik Andersenest?
  • Óóóh hát azóta sok minden történt, hiába a mező, a csatatér áldott fövenye…végül ide kerültem a fellegekbe.
  • Ne is szabadkozz, Segesvár se a régi, ürgék játszanak, azon a mezőn s még magyar szó sem gyakran hallik..
  • Mit nem mondasz, viccelődj csak, de tudnod kell, Bem nem tűri a hazugságot.
  • Isten ments, hogy is merném. Képzeld újra dicső lettél, te vagy a hangja, a mennyei szószólója egy pártnak, politikai szleng lett jó pár sorod.
  • Szleng? Hmmm. Legyen, csinálják a hazáért mindenáron. Csak óvatosan, ne legyen Szabadszállás! Tudod Nagy Károly szelleme. Milyen párt is ez?
  • Dráva.
  • Ó! Habzik a talpam alatt, csiklandozza az ár, dicső utódok!
  • Van más is a Duna partján, fent a várban.
  • Micsoda! Táncsics? Király?
  • Neeem egészen, de ott egy másik párt trónol.
  • Másik. De jó! Több párt vitázik a hazáért, micsoda nagy dolgok lesznek ebből, edződik a demokrácia, a SZABADSÁG!
  • Öööö bocsáss meg, de el kell, mondjam, hogy ezek nem a hazáért eddzenek, hanem egymás ellen vonnak kardot.
  • Nem? Nem magyarok ezek?
  • Legalábbis azt mondják. Például ijesztgetnek az oroszokkal, az angolokkal, a franciákkal, a perzsákkal…
  • Miért? Dicső hazánk ennyi minden fenyegeti? Nem volt elég hősi vérünk, hiába ontottuk számolatlan?!
  • Az ifjak a Tiszában fürödnek, az idősb Dunába. Mégis csatakosak, tiszták nem tudnak lenni. A fenyegetést mindegyik máshogy értelmezi.
  • Bolondok ezek, ez a gyönyörű haza, az alföld, a Tisza, a Pilvax, ahol Arany oly zamatosan öntötte dalba Toldi dicső voltát…
  • Nincs már ilyen, egy költő sem mossa le a gyalázatot. Senki nem mondja meg hány hét a világ, színes ceruzákkal sem játszanak…
  • Várj csak! Attila gyere csak ide, mond csak meg hány hét a világ?
  • Attila?
  • Persze-persze, hogy ő. A mama rám bízta, én meg idevettem magam mellé, mert itt a helye. No mondjad Attika!
  • Amennyiben a kugler 5 Ft, akkor a világ pontosan te vagy.
  • Énnn?
  • Te. TE bolond.
Petes H. László
Author: Petes H. László

Petes László néven születtem Gyöngyös városában, elmondhatom, vérbeli hevesi vagyok, hegyek, völgyek. Mégis máshová sodort az élet, jelenleg Érd városa a lakhelyem. Még tizenéves koromban kezdtem el verselni, meg is jelentem antológiákban, de a sors elvont kissé az írástól, más szép feladatok felé. Írtam így a fióknak... Pillanatnyilag egy új élethelyzet újra előhozta bennem a vágyat az írásra, mint egy szikra és megtaláltam az Irodalmi Rádiót ahol partnerek szerzeményeimre.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csodás zöld kalamáris

A csodás zöld kalamáris   A szép múltunk festett százezer ecsettel ezer pompás világot. Mi együtt alkotunk, s egy szívként rajzolunk milliónyi virágot. A csodás

Teljes bejegyzés »

Kóbor

Kóbor Gyönyörű napsütéses reggel. Eső utáni felfrissülés. Ilyenkor minden az újrakezdésről szól, a szabadon lélegzésről. Turbékolva köszöntik a galambok az ébredőket, biztatva arra, hogy az

Teljes bejegyzés »

Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »