Üres napok telnek, szobám most sivár,
nevetésed csend, emléked halk szonár.
Tiszta szerelmem is csak egy memoár,
állok itt némán, mint húrvesztett gitár.
Hallgat az óra, megfagyott az idő,
szétfeszít engem a mérgezett tüske.
Kemény arcod szívemnek, ami büszke,
fájdalmas látvány: mint egy hűvös sírkő.
Kegyetlen szavad váratlanul ütött,
mint bánya-sújtólég, fojtón érkezett,
roppant a bizalom, hiába küzdött.
De gyógyító virág virít kék mezőn,
s dalt visz fölötte egy zümmögő bogár:
Ha te üzensz, majd szólok újra csengőn.
Budapest, 2026. április 19.
Author: Sütő Ágnes
Budapesten születtem, jelenleg is itt élek. Egész életemben a kultúra ölelésében éltem, gyerekkorban a sok regény bűvöletében, később pedig azért, mert munkahelyem közel 40 évig az Artisjus (Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) volt, ahol 10 évig irodalmi jogdíjat fizettem ki íróknak, költőknek, 30 évig pedig zenei jogdíjak felosztását végeztem. Verseket barátok biztatására 2024. év szilveszterén kezdtem el írni, ezt megelőzően néhány, fióknak írt mesén, karácsonyi versen kívül semmit nem írtam. Verseimből idén (2025-ben) néhány megjelent antológiákban, első verseskötetem 2026 év elején fog megjelenni, de már a második kötethez is vannak verseim. Az elmúlt 10 hónapban közel 250 verset írtam. A versek számomra a szellemi aktivitást jelentik, olvasni is szeretem mások verseit, a sajátomban pedig leírhatom az érzéseimet, véleményemet. Nem utolsósorban kapcsolatot biztosítanak hasonló érdeklődésű emberekkel. Igyekszem a versekkel kapcsolatos tudást is pótolni, ehhez különböző forrásokból szedem fel az ismereteket, továbbá egyes kortárs költők weboldalát, illetve facebook oldalát is követem.