Merítés

Benne élsz a mában,
vagy a múlt mocsarában
ragadva várod a szikkadást?

Iszapos testedet majd tisztára
mossa — egy felhőszakadás?
A sárban gázolsz újra…

Lábad körül megint
egy tócsa piszkos tükre,
de benne a tekintet,
mint egy forrás, tiszta;

ebből meríts erőt,
újra meg újra!        /B.K./

Bali Krisztina
Author: Bali Krisztina

Bali Krisztina vagyok. Tiszaújvárosban élek a családommal. Verseimen keresztül a legfontosabb emberi értékeket próbálom közvetíteni; valamint azt, hogy az élet nehézségeit, fájdalmait hogyan tudjuk egy másfajta szemléletmóddal átalakítani úgy, hogy az saját személyiségünk fejlődését szolgálja.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kóbor

Kóbor Gyönyörű napsütéses reggel. Eső utáni felfrissülés. Ilyenkor minden az újrakezdésről szól, a szabadon lélegzésről. Turbékolva köszöntik a galambok az ébredőket, biztatva arra, hogy az

Teljes bejegyzés »

Egy vakáció emléke

Egy vakáció emléke   A csodálatos kisközség, Erdőkertes volt gyermekkorom legszebb állomása. Az általános iskolai tanulmányaimat ott végeztem el a hetvenes évek elején. Nyaranta a

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

A Nyár követelte

Szerelmet követelt a Nyár magának. A világot bejárva, tombolva kereste. Térdre hullva adta az ember lányát urának, s a Nyár ölelő karjai között porrá égette.

Teljes bejegyzés »

A kopasz birka

* Volt is meg nem is, jobbra is meg balra is, egy bokor alól csendes hüppögés, szipákolás, sírás hallatszott. Késő őszre járt az idő, hűvös

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Lustaság

Rózsa Iván: Lustaság „Jeder normaler Mensch ist faul!” – szokta mondogatni Arnold Meier, német barátunk. Vagyis: „Minden normális ember lusta!” Én sem vagyok rest olykor

Teljes bejegyzés »