Elfelejtettük, hogyan kell élni
Elfelejtettük, miben kell hinni.
Elfelejtettük, mi is a végzet.
Mire rájöttünk, a szívünkkel is végzett.
Csak pár év volt, ami eltelt,
s a gyerekből egyszerre vén lett
Az arcomra térképet kódolt az élet,
közben tett a szívemre kérget.
Még előttem a keserű néni,
ki tanított gyerekként félni.
De elragadta az idő örökre,
beköltöztette a tükörbe.
Egyszer, ha eszembe jut minden
a kérgemet hirtelen levedlem.
Eszembe jut, milyen is élni,
a végzettel végleg végezni.
Author: Veress Zita
Az írás jelentése számomra? Érzések, vágyak, félelmek, örömök, minden, ami vagyok, voltam, és lehetek még.
