Megint egy búcsú

 

Volt egy fénylő üveggolyó,

 s ma kezemből messzire gurult.

 Játékvilágomra ajtó zárult,

 elmúlt ,elmúlt ,ez már a múlt .

 

Majd felragyog még, hogy fájjon a szívem

és hogy akkor voltam, már alig hiszem..

De színei élnek, örökre szépek,

 a nevetések égig érnek,

 

 és az apró kezek megtartanak,

 mint hófehér szárnyú madarak.

 Áldott emlékek üveggolyója,

 vidd hírét annak, ami volt .

Szépséges percek ,kinyíló szívek

örökszép, boldog ideje volt.

 

A levél lehull, vissza nem tarthatod,

jönnek majd újra szép napok

s a gyermekszemek ragyogásában

mások fürdenek a napsugárban .

 

Aki voltam ,aki lettem ,

így lehetett csak ,ebben a fényben.

Itt az idő ,s én semmit se bánok.

 Átélhettem ezt a világot.

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Reggel

Pókhálón keresztül köszönt a hajnal, rigó rikolt a reggelbe robajjal. Pár óra álom, s benne az együttlét, átölelve egymást, s vele az örökkét.   Míg

Teljes bejegyzés »

A Múzeumkertben

Március vége volt, erre tisztán emlékszem. Az a különös, lebegő délutáni csend ült a Múzeumkerten, amelyet csak a tavasz tud hozni: már nem a tél

Teljes bejegyzés »

Romantika-kapcsoló

Miért van az, hogy mikor már a türelmem is elfogy, a semmiből előhúzol egy giccses filmes jelenetet? Mintha lenne rajtad egy kapcsoló, ami másra nem

Teljes bejegyzés »

Kedves, kecses szerelem

    Kedves, kecses szerelem     Egy lelkem egy testben lebeg veled, kedves szerelmem.   Egy kecses szerelmes egy rejtelmes szerelmet keres.   Egy

Teljes bejegyzés »
Versek
Kovács-Hargitai Anikó

Őszi táj

Kései napfény zizegése, balatoni vidék pihegése, halkuló színek sziszegése, a nyárutó pisszenése most győz,   Lehulló levelek futkosása, rejtelmes rakottya roppanása, kecskekapor koppanása, szól a

Teljes bejegyzés »
Versek
Kovács-Hargitai Anikó

Ilyen egyszerű

Sóhajtástól alélt bársonyparittya bozontos bábakonty közt megbúvó üveggolyók barnuló nap sugarában borfüge érik döngicsélő méhrajba csap bele a villám könnyező álomból ébred a hajnali szellő

Teljes bejegyzés »