Kegyes hazugság vagy kegyetlen igazság

Mindig is őszinte voltam,
Bár nem mindig fogadták boldogan.
Sokszor mondtam, aki igazat szól, annak betörik a feje,
Tört az enyém is már eleget.

Úgy döntöttem, inkább hallgatok,
A véleményemet megtartom.
Hogy ez hazugság-e, nem tudom,
Ítéljen a legnagyobb az utolsó napon.

Az biztos, hogy az igazsággal tartok kapcsolatot,
A hazugsággal ezután sem barátkozok.
A számat csak az igaz hagyhatja el,
Ha hazudni kényszerülök, inkább csendben leszek.

Meghagyom a hazug szavakat másoknak.
Sokan élnek úgy is a látszatnak.
De ami a színfalak mögött zajlik,
Azt érdemes lenne meghallgatni.

Társadalmunk lényege a „mit szólnak majd mások?!”
Ezért lehazudjuk az eget is,
Hogy minden szebbnek hasson.
Kérdezem én, és mit szóltak mások?
Érdemes ezért hazudni? Vagy áskálódni?

Semmi gond, némán, csendben szemlélem a külvilágot.
Egy ármány engedtessék meg,
Hogy ezeken az embereken jókat nevessek.
Életemben először hadd hordjam fent az orrom,
Hisz nem én vagyok a „szánalom”!

Kegyes hazugság vagy kegyetlen igazság?
Döntse el mindenki, melyik visz tovább.
Mikor tudsz a tükörbe nézni?
És mikor kívánod magad inkább leköpni?

Vannak percek, mikor magunkra maradunk.
Vajon magunknak is hazudunk?
Hogy sebaj, jól van ez így,
Majd elfelejti, és nem számít….

Magadnak már csak nem hazudsz,
De ha látod, hogy amit teszel, rossz, miért nem tanulsz?
Miért nem tanulsz a hibáidból?
Miért állsz be a hazugokhoz? Azt hiszed, az jót hoz?

Lehet, hogy percnyi kielégülést hoz,
Ha mást a porba tiporsz.
Nevetsz egy jót,
Majd a párnádra hajtod fejed, és egész éjjel tipródsz.

Sosem késő változni,
És az igazak táborába beállni.
A tükörbe boldogan nézni,
Gyermekeidnek példát mutatni!

Kollár Nélia
Author: Kollár Nélia

1988.04.17-én születtem e világra. Iskoláimat rendre jó eredménnyel végeztem. 2006-2010. Tanítóképző Főiskolára jártam, amit azért tartok fontosnak megemlíteni, mert itt már kifejezésre juttattam alkotás iránti vágyamat és rengeteget festettem. 2010-2018. között Vácott egy helyi általános iskolában tanítottam, ahol megélhettem a gyerekekkel foglalkozás örömét, továbbá a művészet iránti szeretetem. 2018.-tól Garay Művészeti stúdióban rajzot és festészetet oktattam Garay Nagy Norbert Prima Primissima díjas festőművésszel. 2025. októberétől költészettel és írással foglalkozom. Édesapám sajnálatos halála indította el bennem a rímek faragását, amit azóta is szeretettel művelek. Már több száz alkotást tudhatok magaménak. Elért eredményeim: 1. 2025. november: Művész. Ma Magazin: Lélekharang 2025. vers megzenésítést nyertem Hiányod című versemmel 2. 2025. novemberében csatlakoztam a Múzsák Könyvtára Szépirodalmi csoporthoz. 3. 2025. december: Múzsák Könyvtára Antológiai megjelenés 4. 2025 december 10. Post Mortem: Élet a Halál után című saját könyvem megjelent magán kiadásban. 5. 2025. december: Karácsonyi Szívhangok Antológiai megjelenés 6. 2025 december: Művész.Ma Magazin Karácsonyi Kincsek Antológia II. helyezés 7. 2026. január: Múzsák Könyvtára moderátori kinevezés 8. 2026 február: Két Valentin-napi Antológiai megjelenés 9. 2026. május: Anyák napi Antológiai megjelenés a Művész.Ma Magazinnál. 10. 2026. Strófa Kiadó Antológiai megjelenés 11. 2026. Ősze Pegazus Kiadó Antológiai megjelenés Szépirodalmi inspirálódáshoz szívesen olvasom: Ady Endre, Radnóti Miklós, Tóth...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
A. J. Vale

Csipi csibe és a síró medvebocs

Egyik reggel Róka Robi és Réka elindultak a baromfiudvar felé, hogy meglátogassák kis barátjukat, Csipit. A kapuban összetalálkoztak Károly kakassal, aki éberen őrizte az udvar

Teljes bejegyzés »

Rendezvény Cegléden

Még valamikor nyáron jelentetett meg egy „versíró pályázatot” a Ceglédi Kossuth Művelődési Központ. A pályázat témája a következő volt: „Szerinted is több rejlik a magyar

Teljes bejegyzés »

Kávéházi parafrázis

Attila, mondd, az hogy’ lehet: ki költő ma, és hisz, szeret, feles- leges?   A vers, az édes, ősi szó, ha fáj, ha szívdobogtató, sehol

Teljes bejegyzés »

A Bankus

Kornél a sötétségbe mered. Verandáján áll és dohányzik. Közben a gyengefényű izzó karcosan berregni kezd, a szél felerősödik. Szaladnak a gallyak. Úgy érzi, mintha figyelnék.

Teljes bejegyzés »