. . .
fekszünk
a nyári ég alatt...
kis fénypont
megmozdul:
fénycsóva világít,
izzik,
és elillan.
így tűnünk el
mi is,
eljön a pillanat.
ellobbanó létük
mélabús nyomot hagy.
nyomot hagy...
merengünk,
s minden oly hatalmas,
a végtelent megélni,
elég egy pillanat.
míg azt látjuk:
cikáznak,
száguldnak,
már nincsenek
sehol...
kihűlt a tér.
mire elér
fényük,
s szemünkbe
hazatér.
2024.
kép forrása: Pixabay
további írásaim: https://irodalmiradio.hu/profile/adorjanlzoe/
Author: Adorján L. Zoé
Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…
