. . .
beljebb húzódni,
magamból kinőni...
ha küldenek menni,
ha hívnak megfordulni,
szeretni...
időnként más a lényeg,
belső lüktetésből
foganó képek…
érzésből tudom a testem:
van léte,
formája, beszéde,
és szívem is,
belül…
s a lélegzetem halkan elül
az ölelésben,
mely hosszan, röviden is,
enyém...
2026.08.24
Author: Adorján L. Zoé
Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…
2 Responses
mit is mondhatnék? azt hiszem, látod a lényeget…
( https://irodalmiradio.hu/2026/02/05/azt-hisszuk-lattuk-a-lenyeget/ )
Gábor
látszólag időnként mindenkinek más és más a lényeg,
és mégis van, ami lényegében egyforma (az emberi)
„bennünk az együtt,
a közös sors,
egyforma a kezdet
és a kilépési pont.”
e két pont között is…
köszönöm, kedves Gábor.