Félretéve

Nemlétem regéje Életem nem értem, nem ezt kértem. Véled lettem ember, éltem, reméltem. Égetett nézésed, de benne éltem. Merész zenémnek értelmet véltem. Versekkel éjjel kedvedre

Félretéve Gazellaálmok szinte félbetéptek. Pokrócmosollyal lettem félretéve. Zúgó örvények vittek fényt s évet. Vágyaim jöttek, de mégsem léptem. Kamasz derű adta hitből édes élet. Használt

Színes égbolt Festett felhők takarják a napot. Elérem végül a várt holnapot. Fodros ecset, díszes látvány. Csillogóan vidám szivárvány. Szellő a szél vállán a manézsban.

  Olyan nehéz felébredni, Eme világra felkelni. Mindenki velem lehetett, Álmomban fogták kezemet.   Oly könnyed volt a hangulat, Virág illattal jött a Nap. Mindenki

Már a kabócák is alszanak, macskakövek fáznak a magányban s a haldokló Teverét csókolja homlokon a napsugár. Számla vacog az asztalon, cameriere számol fejben egy