Barázda

Egy Nívódíjas versem…
Amit egyszer a szívem írt, most a világ visszaadta nekem. 📖🖊🥲☺️❤
Váralljay Ildikó
Author: Váralljay Ildikó

Váralljay Ildikó vagyok, a Miskolci Egyetem magyar nyelv és irodalom szakon végzett bölcsész. A könyvek, a versek és a szavak világa régóta meghatározó része az életemnek. Hosszú éveken át elsősorban magamnak írtam, gondolataimat és érzéseimet versekbe, történetekbe öntve. 2026 nyarán egykori egyetemi csoporttársam, Kazinczy-érmes Brézai Zoltán biztatására úgy döntöttem, hogy kilépek az addigi csendből, és megosztom írásaimat az olvasókkal. Verseim 2026 júliusától kezdtek megjelenni különböző irodalmi felületeken, és azóta egyre több lehetőség nyílik arra, hogy alkotásaim eljussanak az érdeklődőkhöz. Írásaimban a lélek belső tájai, az emlékek, a szeretet, a szerelem, a veszteség és a remény kapnak hangot. Közel áll hozzám a természet szépsége, az élet apró, mégis jelentős pillanatainak megörökítése, valamint azoknak az érzéseknek a megfogalmazása, amelyeket sokszor nehéz szavakba önteni. Fontos számomra az empátia, az emberi méltóság és az egymás felé fordulás. Hiszem, hogy a megértés képes lebontani az előítéletek falait, és hogy egy őszinte vers olykor többet mondhat minden magyarázatnál.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Barázda

Egy Nívódíjas versem… Amit egyszer a szívem írt, most a világ visszaadta nekem. Előadó: Kazinczy-érmes Brézai Zoltán Author: Váralljay Ildikó Váralljay Ildikó vagyok, a Miskolci

Teljes bejegyzés »

Az idő órása

Az ősz egy régi órásmester, zsebében rézidő remeg, kabátja bélésén holdpor alszik, s ezüstkulcs csörren a csend felett. Műhelye mélyén száz kis óra alszik üvegbúra

Teljes bejegyzés »

A kapu másik oldalán

Most csend van, pedig másra számítottunk. A kapun kívül hagytuk gondunk, dolgunk. A tisztára sepert utat végigjárjuk, a végén az egyetlen célt megtaláljuk.   Nevek.

Teljes bejegyzés »

A másik oldalon

Millió gyertyaláng, mint égi csillag csodák. Csendes léptek kísérte hangfoszlányok, finom rezdüléssel adják tovább. A lélek megtisztult, felengedett, feltörte az alvó zárat a múlt, az

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

Az utolsó kopogás

Előszó Vannak éjszakák, amikor a sötétség nem csupán a fény hiánya. Vannak ajtók, amelyeket nem szabad kinyitni, és vannak kopogások, amelyekre soha nem volna szabad

Teljes bejegyzés »