Árnyékból húznának
ölelő sejtjeim,
réseket keresve
köveknek csendjein.
Álmokból lopnálak
reggelre ébredve,
holdsugár utakon
ragyogó fényekbe.
Színeket festenék
fekete világba,
tavaszba hoználak
emléked vigyázva.
Kötözött vágyaim
virágba foglalom,
sóhajom szívemből
sírodon otthagyom.
Author: Kis Ágnes
Kis Ágnes vagyok az Irodalmi Rádió szerzője. Erdő közepébe, hegyek ölebébe rakott le az Isten, elég régen, 1967-ben. Kicsiny falumban, Mátraderecskén szívtam magamba a szüleim és nagyszüleim által kapott útravalót, hozományt az életre, úgymint: szeretet, tisztesség, becsület, alázat az emberek és a természet felé. A legtöbb amit kaphattam tőlük. Tizenéves korom óta építgettem erre a kincsre, rakosgattam össze a szavakat, faragtam a rímeket, hogy aztán a fiók mélyére süllyesszem őket. Most jött el az idő, hogy ezt a fiókot kihúzzam... Megmutatom...
