Nálad

Árnyékból húznának

ölelő sejtjeim,

réseket keresve

köveknek csendjein.

 

Álmokból lopnálak

reggelre ébredve,

holdsugár utakon

ragyogó fényekbe.

 

Színeket festenék

fekete világba,

tavaszba hoználak

emléked vigyázva.

 

Kötözött vágyaim

virágba foglalom,

sóhajom szívemből

sírodon otthagyom.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kis Ágnes
Author: Kis Ágnes

Kis Ágnes vagyok az Irodalmi Rádió szerzője. Erdő közepébe, hegyek ölebébe rakott le az Isten, elég régen, 1967-ben. Kicsiny falumban, Mátraderecskén szívtam magamba a szüleim és nagyszüleim által kapott útravalót, hozományt az életre, úgymint: szeretet, tisztesség, becsület, alázat az emberek és a természet felé. A legtöbb amit kaphattam tőlük. Tizenéves korom óta építgettem erre a kincsre, rakosgattam össze a szavakat, faragtam a rímeket, hogy aztán a fiók mélyére süllyesszem őket. Most jött el az idő, hogy ezt a fiókot kihúzzam... Megmutatom...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ah, ha lajhár lehetnék!

Úgy éreztem, menten lajhárrá változom. Egyre halogattam a házimunkát, vészesen összegyűlt minden. Nem tudtam már hová bújni. Mindenhol az elódázott feladatok leselkedtek rám. Mihez kezdhetnék?

Teljes bejegyzés »

Törékeny

A halál szele megsimított. Bekúszott a kulcslyukon. Szele apró nyomott hagyott. Lelkem egyik leghátsó Szobájában, egy apró polcon. Kinyitott egy ablakot, Melyen kihajolok, És a

Teljes bejegyzés »

Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »