Most mondd

Szép, csendes este van.

Lábunk előtt csordogál a hegyi patak:

szemünk láttára fut előttünk az életünk.

Ha mondani akarsz valamint, most mondd –

nem tudjuk, holnap hogyan és mire ébredünk.

 

Kezedet nem fogom.

Szemem szemed tükrében semmit nem keres.

Egyszerre vagyunk egymásnak őre, s foglya

a gondviselés sátora alatt, hol

idő sincs, csak lelkünk, egymás lelkébe oltva.

 

Én nem kerestelek.

Belédbotlottam titokzatos utadon.

Jártál esőben, súlyos sötétben, dicsfényben.

Ezer arcodból az egy igaziban

félig láttalak, mégis ismerlek egészen.

 

Nem is követtelek,

szabadjára engedett, ritka látomás,

mégis feltűntél váratlan, szünes-szüntelen,

s egy ölelésed varázspalástjától

eltűnt a tűzzel játszók keltette félelem.

 

Remény árnyjátéka,

életem ajtaján ki-bejáró vendég,

ki befejezi a félbehagyott képemet,

ha mondani akarsz valamit, most mondd –

szavad hadd ragyogja be életem, amíg lehet.

Képíró Angéla
Author: Képíró Angéla

Mátészalkán születtem 1978-ban, általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat szülővárosomban végeztem. A Debreceni Egyetemen szereztem jogi diplomát. Szüleim szerettették meg velem az irodalmat és a zenét. Az írás régóta fontos része az életemnek, így nagy öröm számomra, hogy az Irodalmi Rádiónál publikálásra is kaptam már lehetőséget.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „ha mondani akarsz valamit, most mondd –
    szavad hadd ragyogja be életem, amíg lehet.”

    Bizony így igaz. Sohasem lehet tudni, hogy lesz-e holnapunk, csak a múlt és a jelen biztos.

    Szeretettel olvastam versed.

    Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Veled

Veled   Ha rád nézek, megáll bennem az idő, a csend is lágyabb, a nap is tündöklőbb. Mintha az ég is közelebb hajolna, Veled a

Teljes bejegyzés »

Ilyen az élet

Ilyen az élet   Ha fáj a szívetek, ne meneküljetek! Hiszen ez, ami téged megerősített. Fájdalom oszlopai tartják életed, Fájdalomból vagy, büszkén viseld ékszered.  

Teljes bejegyzés »

Szentélyem

Szentélyem   Az élet Isten ajándéka számunkra, Nagy terhet róla ezzel vállunkra. Hiszen egy földi útra kaptuk e testet, Nem tudhatjuk milyen jutalmat is rejthet.

Teljes bejegyzés »

Csend

Csend Csend van, néma csend, most olyan jó, itt nyugalom, béke honol, valóságos, olyan jó ez a csend, lassítok, megállok, kizárom a külvilágot, magam vagyok,

Teljes bejegyzés »

A vakond

A vakond   Élt egyszer az erdőben, Egy picike kis vakond; Mindenkivel viccelődött, Ő volt a főbolond.   Nem törődött semmivel, Egyre csak ásott; S

Teljes bejegyzés »

most, úgy…

lassan búcsúzik az élet… ő kérve kéri: adj oda mindent! mindent, mi elveszett, mi porrá lesz, feledett… adj mindent oda, nap mint nap, éleszd: szemében

Teljes bejegyzés »