Volt egyszer
Volt egyszer hol nem volt,
volt egyszer egy baba
Úgy ordított magán kívül,
sosem hagyta abba
Ahogy megláttalak, szerelembe estem
Mindenki téged csodált, kívánságod lestem
Cuppantottál, hangoskodtál, olyan édes voltál!
Fogatlan és szőrös hátú, bőmbőlő kis sakál
Nőttél, nőddögéltél, gyönyörű hercegnő
kicsit cserfes, kicsit lusta, de bármit tehetsz, előtted a jövő
Erős vagy bátor, őszinte és dacos
ha meg is ijedsz elsőre,
Elindulsz és mész előre
De attól még egy majom vagy, igaz így is szeretlek
Ne pofázzál sokat vissza mert, lecsaplak mint egy legyet!
Légy bátor, ne félj semmitől, próbálj ki sok mindent
az élet csak úgy szép ha meg is éled!
Én fognálak még sokáig, nem engednélek
de te nyisd ki a szárnyad és lásd milyen szép az élet
bármit csinálsz, ne bánd meg soha,
csak arra kérlek, vigyázz mindig magadra!
Majd ott messze az óceán parton, este ha megy le a nap
Legyen melletted valaki aki mindent megad!
Én is ott leszek majd, kergetem a szelet
Ha felröppen a ruhád alja, tudd ott vagyok veled!
Author: Borbély Laura Mária
Borbély Laura vagyok. Erdélyben születtem, jelenleg Gyömrőn élek a családommal. Nevelőszülőként dolgozom. Írogatni viccből kezdtem, ami lassacskán a hobbimmá nőtte ki magát. Szeretem hallatni a hangom, ennek eszközéül választottam a „költészetet”, mert úgy érzem a verseken keresztül tudom a legjobban kifejezni magam. Ezek néha megosztóak, de engem nem zavar, sőt kifejezetten szeretem.