Bájital a felejtéshez

Sós nedűt iszom, ugyanakkor mégis édeset

Ezt kortyolgatom mindennap, minden éjjel

Miközben azt várom, hogy a kaszás kopogtasson

Ez a folyadék szépen lassan lecsúszik a torkomon.

 

Mi lehet vajon? Kérdezheted

Mindjárt elmondom csak türelmesen figyelj!

Biztosan kóstoltad már, nem lehet ismeretlen

Örömödben akár bánatodban is ízlelheted.

 

Nekem sajnos az utóbbiból sokkal több jutott

Rengeteget adtak belőle részemre

Akiket szerettem nagyon s örökkét ígértek

Amikor elmentek rengeteget hagytak nekem belőle.

 

Azért, hogy felejtsek de mégis elvakítson a fájdalom

S tőle a padlóra kerüljek

Szerintem már te is rájöttél

Hogy ez a különleges bájital a könnyem.

 

(A kép forrása: Pinterest)

Berecz Klaudia
Author: Berecz Klaudia

Berecz Klaudia vagyok, 2007. április 26-án születtem Budapesten és jelenleg is a fővárosban élek. Jelenleg színművészeti szakgimnáziumban tanulok. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Irodalmi Rádió tagja lehetek, köszönöm! Az írás mindig is fontos része volt az életemnek. Egyfajta menekülés is számomra ahol kiadhatom magamból az örömöt és a bánatot is egyaránt. "Akkor tudok igazán önmagammal lenni, amikor írok. Ez egyfajta utazás a bennem lakó lélek megismerésére, mert minden történetemben picit benne vagyok én is." ~Nina Collins~

1
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „Szerintem már te is rájöttél
    Hogy ez a különleges bájital a könnyem.”

    A könnyek tisztára mossák a lelket, aztután minden könnyebb lesz. El kell sírni, majd utána temetni a bánatot. Lesznek még szebb holnapok!

    Szeretettel: Rita

    Áldott, békés, szeretetteljes húsvéti ünnepeket kívánok!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Némaság grasszál

Hallgat a kölyök, odakinn zápor, ordító fellegek tűntek fel a visszapillantóba, vissza… néztem őt s nézett engem, keresett, megkeresett válaszok, ármánnyal itatott kérdéseket kevert a

Teljes bejegyzés »

Tükörben

Elképzelt vágyálmod ködképét, Legbelső kétséged tépi szét. Önmagad eltűnő rejtekét Feszíti egy eltévedt álomkép. Belső vívódásod oka, Nem más, mint önmagad külső szónoka. Magányod egy

Teljes bejegyzés »

Darabokra (Egy kisfiú emlékére)

Sötét létra árnya fekszik a tornácra kúszik egy árnyék fel a padlásra. Néha megáll vissza-vissza tekint szeretne boldog kisgyermek lenni megint… Akkor volt apja,csodás édesanyja…

Teljes bejegyzés »

Múlt-Jelen-Jövő

   Múlt-Jelen-Jövő     A jelen a múltat a jövőnek büszkén adja át.   A régmúlt csodái a jelenben látják a jövőt.   A jövő

Teljes bejegyzés »