Pillanatok

Mindig is volt sejtése,
mit is rejthet valójában,
eme világ szépsége.
A nyári szellő érzete,
a virágzó kiskertben,
melyet cirka fény sütötte.
Az az apró melegség,
mit valóban nyújthatott,
eme pillanat reggelente…

Mindig is a jelenben,
mit meg is élhetne,
eme világ szépségében.
De a komor felhők érkezte,
a lángoló nagy lelkében,
mely olykor csak eltemette.
Az a tompa szürkeség,
mit valóban megélhetett,
eme pillanat érzete…

Mindig is sejtelmesen,
mit is titkolt valójában,
eme lélek mélyen.
Hullámok megpróbáltatása,
az oly változékony időben,
melyet a sors rótt ki reá.
Az a változó sebesség,
mit megragadhatott,
eme pillanatok megélése…

Riczkó Dorina
Author: Riczkó Dorina

Mérnöki hivatásom mellett igyekszem a hobbijaimra is időt szakítani, melyek közé sorolható maga az írás is. Első pályázatra beadott, és nyilvánosságra is hozott versem a „Magamban” c. vers, amelynek köszönhetően csatlakozhattam az Irodalmi Rádió blogszerkesztői csapatához. Bízom benne, hogy az írásommal az olvasó a magának megfelelő üzenettel halad majd tovább. Hisz nincs is fontosabb a mai rohanó világban, mint egy percre megállni és szembenézni önmagunkkal, a gondolatainkkal.

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „Mindig is a jelenben,
    mit meg is élhetne,
    eme világ szépségében.”

    Milyen jó lenne, ha ez mindig így lehetne, de a derűre olykor – vagy tán sokszor – érkezik a ború is.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban

Fecskelogika az (el)tűnő tavaszban március A paneltömb szikáran magasodott a játszótér fölé, mint egy mereven sötét takaró, amit valaki a lélegző világra terített. A napfény

Teljes bejegyzés »
Prózák
Petes H. László

Képzelt égi traccs

részlet.   Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap…bandukoltam az égi fellegek könyvtárába és összefutottam

Teljes bejegyzés »

CICUSKÁMHOZ ( munkaváltozat ) Ezüstszürke bársony bundád fogta meg először szívem hatalmas két gombszemedbe később engedtél csak néznem azt hiszem hogy megsejtetted nem döntöttem még

Teljes bejegyzés »

A város csendje

Kanizsa belvárosában járok. Üresek az úton a sávok: a hangos autók távol, nincs semmi az utca zajából. A madárcsicsergést hallgatom. Gyorsan elteszem a mobilom. Hívogat

Teljes bejegyzés »