Olyan jó…

Annyi mindent elmondanék most Neked,

De nem találok megfelelő szókat…
Hiszen több évtizede vagy már velem,
Egy egész életúton jóban-rosszban.
 
És tudom, hogy nem volt ez mindig könnyű,
Hiszen megküzdöttünk démonainkkal,
Közösen sírtunk,máskor meg nevettünk,
Mig szembekeltünk együtt… a világgal.
 
Mindig előre, sosem hátra nézünk.
Buktatókon is…. egymást támogatva.
Ki nem mondott szavaink -megéreztük.
Tudtuk, milyen erős kötelékünk van.
 
Lassacskán a végállomásra érünk,
Hol elmondanám, csak neked, most… halkan:
Olyan jó volt, hogy itt voltál Te velem.
Olyan jó, hogy szívemet… neked adtam.
Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Magyar fohász

Magyar fohász   A Kárpátok bércein egy morajló ősi szél, ezeréves felhők között a múltunkról mesél. Akarjuk a mindent, de mi a semmiben hiszünk, ha

Teljes bejegyzés »

Ünnepeljünk együtt

Edit Szabó : Ünnepeljünk együtt Ünnepeljünk együtt, azt akarom, amíg kedves rokonod, itt vagyok ! Kérésem szeretném, ha meghallod, meddig tart életem, nem tudhatod !

Teljes bejegyzés »

Mozdulatlan küzdelem

Mozdulatlan küzdelem   A sors most megálljt parancsolt a testnek, hogy a lélek megértse: a legnagyobb harcokat olykor mozdulatlanul, a csendben vívják. De a kötések

Teljes bejegyzés »