4 perc

4 perc

Írta: Egyed-Husti Boglárka

Hirtelen elhomályosodik minden. Mintha kiesne tér és idő, nem hallok semmit. Először zuhanok aztán lebegek. Vagy talán fordítva? Magam se tudom. Olyan, mint egy álom, amiből szeretnék felébredni, nem megy.

Aztán egy fehér fényt látok megyek a fény felé. Majd egy mezőt látok és egy kezet, ami simogat. Érzem, hogy melegség járja át a testem és a lelkem.

Aztán megint fény. Majd sok százezer alak, de nem látom őket pontosan, homályos minden.

Nem tiszta. Érzem, hogy fáj a fejem. Érzem, hogy valami nem stimmel, de nem tudom mi az.

A fénnyel akartam lenni, eggyé válni vele. Érezni akartam azt a semmihez sem fogható érzést, de valami húzott lefelé.

4 perc-mondta az orvos.

Nem értettem? Mi 4 perc? Miről beszél?

Eddig volt a klinikai halál állapotába. Összezuhantam. Mi? Meghaltam? Majd visszajöttem?

Ezt, hogy? Ők sem tudják. De 4 percig nem voltam életben.

Féltem, nem mertem elaludni. Féltem, hogy megint meghalok és nem jövök vissza. Altatót adtak nekem.

Akkor már tiszta volt a fejem, nem fájt, nem láttam semmit. Sötét volt minden. Nem volt fény. Hideg és komor volt minden.

Aztán aludni akartam, egyfolytában. Hiányzott a fény, a melegség. A lebegés vagy a zuhanás?

Néha még most is, ha felébredek egy álomból érzem mintha valaki simogatna.

Az ölelő (k) keze.

Vége

 

 

 

 

Egyed-Husti Boglárka
Author: Egyed-Husti Boglárka

Egyed-Husti Boglárka vagyok. Szeretem olvasni már kis gyerekként is és hamar kiderült, hogy az írás is elég közel áll hozzám. 16 éves korom óta írok először verseket, később pedig novellákat. A műveim számos antológiába, irodalmi pályázaton és internetes felületen is közelve lettek. Sok helyen Okleveles díjazásban részesültek műveim. Legnagyobb vágyom,hogy művemet az Álljunk meg egy novellára című plakáton is megjelenjen, minden évben pályázok.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Hírösszefoglaló – 2026. május 1.

Kedves Olvasóink! Az alábbi bejegyzésben számolunk be elmúlt másfél havi munkánk eredményeiről, legutóbb megjelent új könyveinkről, tavaszi pályázatunk végeredményéről, közzétett hanganyagainkról és videóinkról, ill. szeretettel

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Bencze Margit

Rózsaszín muskátli

Nagyon szeretem a virágokat. A rajongásomat irántuk drága édesanyámnak köszönhetem, aki talán még nálam is jobban imádta őket. Hajdanán vidéki családi házunk virágoskertje a legszebb

Teljes bejegyzés »

A NŐ

Kislány, anya, hölgy vagy mama. Egy szóval a nagybetűs NŐ. Gyengéd lélek, kedves mosoly. A föld felett, hopp, libbenő. Nélkülük hát lenne élet? Vigaszt férfi

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

hajnalban, hajnal előtt*…

  a vadász ül, hosszú, méla lesben**, szeme előtt távcső, abba néz nagyon: mert, mint múltkor, éjjel, ott lent, a kis patak medrében, megint ott

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Szirmok

Rózsa Iván: Szirmok (hat haiku) szirmok hullanak Sakura ünnep után – ilyen az élet rügyből lesz szirom, embrióból nagy lakli – csodás a világ! tavasz

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Bumeránghatás

Rózsa Iván: Bumeránghatás Az ausztrál bennszülötteknek kétféle bumerángjuk volt évezredek óta. A visszatérő bumerángot főként arra használták, hogy az adott területet feltérképezzék; és felriasszák, kicsalogassák

Teljes bejegyzés »