Örökké velem leszel

 

Amíg érzem,

fogod kezem,

nem sodor el

 a végtelen.

Amíg érzem,

kezemet fogod,

hiába tűntek el

 a nyomok,

nyomodba lépek

az utakon.

s ott vagy velem,

bizton tudom.

Amíg érzem:

mélyen, belül

sír a lelkem,

s kívül nem éri

senki sem tetten,

amíg érzem:

 lelkem sír,

van még gondolat,

mit mosson tisztára

a könnypatak.

Amíg érzem:

szólsz hozzám

madár dalában,

fejemre hajló

óvó faágban,

amíg érzem:

hozzám szólsz,

hallom hangodat,

és fénnyel telik meg

a szürke pillanat.

Amíg érzem:

 lélegzel bennem,

nincs hideg hajnal,

fájó félelem.

Amíg érzem:

 bennem lélegzel,

a mindenségen túl

velem leszel.

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A zászló

A zászló   Azon az októberi délutánon László befejezte a műszakot a gyárban. Fáradt volt, de a kapun kilépve mélyen magába szívta az október végi

Teljes bejegyzés »

A MAGYAROKÉRT

Nem kérünk mi sokat e földön, legyen búza, és legyen szőlő. Ne legyen borús a nép sorsa, ez legyen eszménk sava-borsa. Ne legyen nagy sarc,

Teljes bejegyzés »

Veled a fényben

Veled a fényben   A csillagok fénye utat mutat nekünk, az univerzumban mi némán repülünk. Büszkén ragyog a régmúlt és a szép jelen, a jövő

Teljes bejegyzés »

Karmester

Fekete frakkban ül az este, ezüst pálcáját magasba emelte. Intésre száz torok felel, s a csönd mögött a csönd is énekel. Felcsap a hang, megremeg

Teljes bejegyzés »

A mi szerelmünk

A mi szerelmünk   A csodás est fénye arcunkon megpihen, nincs többé kétség a mi földi szívünkben. Időtlen játék ez, egy csodás égi tánc, amit

Teljes bejegyzés »

Fiamnak…

Csak hagyd nyitva az ajtót szíveden. Bármilyen hosszúnak is tűnik előtted az út, a hullámok csak neked táncolnak az óceán partján. S én feléd indulok.

Teljes bejegyzés »