Az örökké ragyogó égi fény

Az örökké ragyogó égi fény

 

A nagyvilágnak kedves lelkében,

Európának díszes kertjében,

a csillogó Kárpátok peremén,

édes szép hazánknak kis szigetén,

a Gödöllői-dombságnak keblén,

ékes helység határának mentén,

Erdőkertesen, áll egy ősi hely,

ahol sok fáradt vándor megpihen.

 

Szentsaroknak ott van kicsiny parkja,

melyben imát fúj a szélnek hangja.

A hit, a szeretet és a remény,

ott közösség hálás szívében él.

A szentkereszt ott óv minden napot,

emlékek pora takar két padot,

ki arra jár, hálát ad a múltnak,

az ősökkel mond fohászt az úrnak. 

 

Kora reggel, esténként és éjjel,

egy tűzgolyó kering, mely égi jel.

Megjelenik sok-sok múltbéli kép,

hol örökké ragyog az égi fény.

Pihenj meg a hársfák árnyékában,

az emlékkereszt hűs hajlékában.

Ki nekünk dús erdőt, s kertet adott,

annak nevét zengje a szentsarok.

 

Cserepka István

Cserepka István
Author: Cserepka István

Cserepka István az Irodalmi Rádió szerzője. Erdőkertesen láttam meg a napvilágot, 1959. augusztus 23-án, harmadik gyermekként, a Cserepka családban, Istvánnak kereszteltek. Édesanyám szeretettel, édesapám mesteri gondviseléssel tanította fiú gyermekeit. Szakközépiskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem el. A kedves iskola magyar irodalom szakos tanárai, megismertették velem a vers elemzés rejtelmeit. Verseim játékos rímei, kezdetben utazások humoros perceit, unokáim születéseinek meghitt pillanatait örökítették meg, majd megszülettek a hálaadó, a nőnapi, az anyák napi, a szerelmes, a tájleíró és a hazaszeretet sugárzó alkotások. Írásaim megjelentek a Polikróm folyóiratban, az Erdőkertesi naplóban és a Csomádi hírharangban. Erdőkertesen élek a családommal. Terveim, álmaim, műveimmel a ma generációját és az utókor emberét érzelmekben gazdag, hazaszerető, a múltat idéző, az édesanyákat, a nőket, a szülőket, a nagyszülőket tisztelő és a jövő felé tekintő alkotásokkal megajándékozni.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Miskolci őszi elégia

Miskolci őszi elégia A szürke bércek ködbe vesznek távol,párát lehel a fáradt Szinva-part.Az ablakomból nézem ezt a tájat,mely annyi fázós, néma titkot tart.Én tizenkilenc évesen

Teljes bejegyzés »
Prózák
Nova Black

A gyermeki feloldozás

Nap mint nap érzi, hogy valami változik, nem tudja pontosan, hogy mi, de az érzései, a gondolatai, a lelkivilága mind húzzák lefelé a mélybe. A

Teljes bejegyzés »

A néma alkotó

  Vannak emberek, akik hangosan hirdetik magukat, és vannak, akik csendben, lépésről lépésre építik a maguk kis világát. Én talán az utóbbiak közé tartozom. Nem

Teljes bejegyzés »

Időm

  Múltam, és jövőm én vagyok? Az idő, mit gyorsan felfalok, Felemészti a pillanatot. Nem az vagyok, mit itt hagyok. Author: Keilhauer Péter Sziasztok! Keilhauer

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Apukák és anyukák

Rózsa Iván: Apukák és anyukák Szerte a világban, mondhatni szinte mindenhol, az apukák és anyukák túlnyomó része rendes: dolgozik a munkahelyén és otthon, gyermekeket nevel

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A kis-nagy herceg

Rózsa Iván: A kis-nagy herceg Valahol, valamikor, kies vidéken, egyszer én is voltam kisfiú… Jól éreztem magam, mint aranyszőke sörényű kis herceg. Most másképp érzem

Teljes bejegyzés »