A boldogság illékony, elsuhan,
Könnyen elröppenő szitakötőszárny,
Ám a fájdalom, bánat kőként zuhan,
Közömbösség megfojt, az unalom árny.
Idulj és fedezd fel a messzi távolt,
Mássz a hegygerincre, kergess felleget,
Oszlasd el a vihart, tépj szét köd-fátyolt,
Találd meg, a sors neked mit rejteget!
Van, hogy nem segít a dühödt indulat,
Mert az égi horgász teker az orsón,
Tudjuk, sok fal ettől mégis ledőlt.
Járd becsülettel a kiszabott utat!
Itthon leves vár, s kenyér frissen, foszlón,
Ismerős íze testet, lelket feltölt.
Paks, 2025.07.16.
Author: Takácsné Tóth Márta
Taktoma (Takácsné Tóth Márta) Unokáim kérésére szoktam meséket kitalálni. Altalában 6-8 dolgot adnak meg, pl. helyszín, szereplő vagy tárgy, és ezeknek a mesében szerepelniük kell, Sajnos elég ritkán írom le őket. Alkalmanként verseket írok, ha valami inspirál. Rajzolok, festek, a Paks Városi Vegyeskarban énekelek. Számukra több idegen nyelvű darab magyar átiratát is elkészítettem. Szeretem Arany János balladáit, a fantázia és sci-fi könyveket, filmeket, no meg a verses meséket, jó ritmusú gyerekverseket. Első publikációm (4 versem és egy kapcsolódó rajzom) egyik ismerősöm unszolására a 2022 tavaszán jelent meg a Paksi Tükör c. irodalmi, művészeti és helytörténeti kiadványban. Ugyancsak ő biztatott, hogy vegyek részt pályázatokon és az interneten is nézzek körül. Sikeres pályázataimnak köszönhetően több versem és mesém is megjelent antológiákban és irodalmi honlapokon. Mottóm: A fantázia jövő között a lelked és az elméd tölti ki az űrt (Taktoma).