Egy másik helyen…

Egy másik helyen nekem nyílnak a virágok.
És mindig öröm mámorban fürdök meg.
A kis madarak… mindegyik jó barátom.
És ott felnéznek rám a jó emberek.
Azon a helyen én úgy ragyogok,
Megfürdetek mindenkit fényemben!
Talán már nem is ember vagyok,
Hisz nincs hatalma senkinek felettem.
Gyönyörű hely ez, nem tagadom..
Mindig is ezt a helyet kerestem.
Álmomban idősíkok közt utazom
Mindaddig, míg csak meg nem lelem.
Akkor aztán tőletek búcsúzom,
Mert ott van igazából a helyem.
Ha nem láttok, nehogy bánkódjatok!
Szilágyi Tünde
Author: Szilágyi Tünde

Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Prózák
Petes H. László

Képzelt égi traccs

részlet.   Valamikor, nem is olyan régen, egyszer, nem is akkor, hanem lehet tegnap, vagy inkább ma, talán holnap…bandukoltam az égi fellegek könyvtárába és összefutottam

Teljes bejegyzés »

CICUSKÁMHOZ ( munkaváltozat ) Ezüstszürke bársony bundád fogta meg először szívem hatalmas két gombszemedbe később engedtél csak néznem azt hiszem hogy megsejtetted nem döntöttem még

Teljes bejegyzés »

A város csendje

Kanizsa belvárosában járok. Üresek az úton a sávok: a hangos autók távol, nincs semmi az utca zajából. A madárcsicsergést hallgatom. Gyorsan elteszem a mobilom. Hívogat

Teljes bejegyzés »