Egy másik helyen nekem nyílnak a virágok.
És mindig öröm mámorban fürdök meg.
A kis madarak… mindegyik jó barátom.
És ott felnéznek rám a jó emberek.
Azon a helyen én úgy ragyogok,
Megfürdetek mindenkit fényemben!
Talán már nem is ember vagyok,
Hisz nincs hatalma senkinek felettem.
Gyönyörű hely ez, nem tagadom..
Mindig is ezt a helyet kerestem.
Álmomban idősíkok közt utazom
Mindaddig, míg csak meg nem lelem.
Akkor aztán tőletek búcsúzom,
Mert ott van igazából a helyem.
Ha nem láttok, nehogy bánkódjatok!
Hisz csak a boldogságomat keresem..
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
Egy válasz
A boldogságunkat másokban tudjuk megtalálni. Ha magunk maradunk, soha sem lehetünk igazán boldogok.
Szeretettel: Rita