Gondolat háló
Szerző: Kovács Dorina
Ezer nappal, ezer éj,
ezer álom véget ér.
Szürke fátyol, mi eltakar,
sötét képzet felkavar.
Hangok, betűk, morfémák,
mondatba veszik a világ.
Gondolat, mit a szél repít,
hangos sóhaj felhevít.
Vegyes érzések tömkelege,
egyforma emberek rút tömege.
Szabálytalan rímek felsorakoznak,
érzések, gondok el nem fogynak.
Lexémák kifogyhatatlan tárháza,
őszintén mondott szavak némasága.
S közben az igaz emberekre várva,
válaszul az élet szarkasztikus kacagása.
Author: Kovács Dorina
Kovács Dorinának hívnak, jelenleg Győrben élek immár hat éve, mióta az egyetem miatt ide sodort az élet. Szociológia alapszakon végeztem. Gyermekkorom óta írok; kezdetben rövid történetek és mesék születtek tollamból, az utóbbi években, azonban leginkább a versekben találom meg igazán önmagam. Az írást mindig is az önkifejezés és az események feldolgozásának eszközeként használtam, bár gyermekként ennek még nem voltam tudatában. Mára, azonban tudatos része lett az életemnek. Gimnáziumi éveim óta az irodalom szerelmese vagyok, ekkor értem el az első díjazásomat egy iskolai irodalmi versíró versenyen, amely meghatározó élmény volt számomra. Az Irodalmi Rádió őszi pályázatán most indultam először és nagy öröm számomra, hogy a 2025-ös „Sütőtök olvad a számban” című antológiába bekerülhetett a versem.
Egy válasz
„őszintén mondott szavak némasága.
S közben az igaz emberekre várva,
válaszul az élet szarkasztikus kacagása.”
Szomorú, szép soraid tetszéssel olvastam. Bizony várunk az igazi, őszinte szóra, de többnyire nem kapjuk meg.
Szeretettel: Rita