A minap jobb dolgom nem akadt,
hát elgondolkodtam,
álom és való viszonyán,
s azon, hogy én vajon a kettő közül
melyiket szeretem igazán,
a valót, vagy az álmot?
Végül arra jutottam,
hogy választottam az álom lett,
s ez nem is oly nagy csoda,
hisz valójában a valóság tőlem oly távol áll,
s meglehet, hogy nem is vagyok,
nem is létezem, csupán álmodom mindezt,
s csak a képzelet játszik velem.
Bevallom a valóságot nem kedvelem,
az álom az én igazi otthonom,
s egyben hazám.
Itt vagyok otthon,
és itt érzem jól magam igazán.
Felhők és álom, kedves rokonok.
Két hasonló, összetartozó,
általam kedvelt szó, s fogalom.
Nem is véletlen, hogy
úgy néznek mások, rám is,
mint az égen szálló, kavargó felhőkre,
s mondják rólam, ha látnak,
Íme, a felhők hátán lovagló,
különös figura, a felhőlovas.
A talányos álomvilág, s a létező való
fantasztája, nem evilági vándora,
Ő, e világok nappali álmodozója.
Author: Izsó Antal
Mondhatnád túl késő. Meglehet, felelném, de talán mégsem késtem le mindenről. Igaz nem tartozom azon szerencsések közé, akiket a múzsa már ifjúkorban megérintett. Maradt tán mégis egy reménysugár számomra is. Életem folytonos keresésből állt eddig, de keveset találtam. Az út végén, nyugdíjasként a pihenés várna rám, ehelyett most próbálom lázas igyekezettel behozni mindazt, amit elmulasztottam. Egy belső erő írásra késztet. Sötét szobámban ülve, magányosan töltött csöndes éjszakai órák alatt, olvasólámpám sugara fényében újabb és újabb történetek születnek… Izsó Antal.
2 Responses
Kedves Tonió!
Én az álmom se szeretem. Egy nagy katyvasz és összevisszaság az egész. Kosz, rendetlenség, kúszok-mászok, elhagyom a dolgaim, eltévedek, megtámadnak, megölnek, alig várom, hogy reggel legyen. Amit viszont szeretek az az ébren álmodás, mert akkor azt álmodom, ami jólesik nekem. Akkor szerelmes is lehetek és viszont szeretnek, akkor fiatal vagyok – mert lelkemben az maradtam – és elhiszem, hogy szeretnek, mert szerethető vagyok. Szárnyalok a felhők között, fölött, süt rám a nap, de nem éget, csupán simogat, mint egy szerelmes kéz, melyet megfoghatok és vele sétálhatok bármerre, amelyre csak vágyok. Velem úszik a vízben, velem napozik, velem fekszik és velem kell, miközben éjszaka szerelmesen ölel. Becsukom a szemem és újra álmodom az életem. Ezt az álmot szeretem.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Álmaink sokfélék, szélsőséges esetben rémálmok.Az ilyen álmokból bizony jó felébredni. Ugyanakkor az álmokban pont az lehet a szép(ha összejön az elegy), hogy olyan dolgok, események kerülnek közös akcióba, amit ébren nem is tudnál, nem is jutna eszedbe elegyíteni. Az ébren álmodás, ábrándozás persze szintén nagyon jó dolog, csak egysíkúbb.
Szeretettel
Tonió