Érzelmekkel táncoló

Helló Bánat! Táncolnál velem, kedvesem?
Fogd át a derekam, szorítsd meg rendesen.
Csak Magány ül egyedül a sarokba,
Szegényt megszólítani, senki nem akarja.

Mond, Bánat, felkérnéd Őt is egy táncra?
Majd biccentek fejemmel Magány irányába.
Nézem, ahogy végre egymásra találnak,
Van, hogy ők ketten kéz a kézben járnak.

Körbe nézek: párok mindenhol, ölelésük lágyak,
Köztük kacagva fogócskáznak Félelmek és Vágyak.
Boldogság most is késik… hol marad éppen?
Hiszen Ő lenne ma a legszebb díszvendégem.

Várok rá csendben, hátha már belép végre,
De csak a Csalódás tipegett a fények elébe.
Öröm siet mögötte, csillogó szemmel,
Néha levesz a lábamról ezzel a jó kedvvel.

Féltékenység érkezett, feldúlt fejjel a bálba,
S erősen kapaszkodik zöldes ruhájába.
Irigység társul hozzá, megvető képpel,
Majd átöleli Szerelmet mind a két kezével.

Hol vagy, Boldogság? Már mindenki ideért…
Kétségbeesés rám néz, már semmit sem remélt.
Elszorult szívvel indulok az ajtóra visszanézve,
Régóta várom Boldogság, hogy megérkezzél végre.

Muzsik Szandra
Author: Muzsik Szandra

Az írás számomra nem csupán érzelemkifejezés, hanem egy sóhaj. Néha kiszökik, máskor félve bennreked. Amikor már súlya van, gondolattá sűrűsödik, szavakat keres magának, majd alkotássá válik. Ezekben a szövegekben hagyom, hogy az, ami bennem készül, csendben, de őszintén kilépjen a függöny mögül. Miközben a soraimat írom, a háttérben szóló zene kísér, és teljesen belefeszülök ebbe az érzelmi világba.

2
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sebem

Sebem Kék félhomályban zsong a kinti tér,pár szürke szó a hűvös falra száll,oly halk moraj, mi szívemig sem ér,s az őszi szélben nyomtalan megáll. Mit

Teljes bejegyzés »

Befagyott a tó vize

Befagyott a tó vize   Befagyott a tó vize. Gyere babám! Jer, ide! Nézd! Mily szép a tó! Nyáron ez egy itató. Idejönnek az állatok,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »

Az igazi Karácsony

Halkan lépett be december havába, szinte észrevétlenül. Úgy ölel át bennünket, csendesen és melegen, mint puha, fehér hótakaró az erdőt, a földeket, az álmos falvakat,

Teljes bejegyzés »

A szeretet fénye

A szeretet fénye   A szeretet fényére vártunk, A hit, a remény és az öröm után. A templom előtti téren álltunk Várva felcsap ma a

Teljes bejegyzés »