Robin hódoknak
Vannak dolgok a világon,
megértem de értelmét nem látom,
munka nélkül megélni jó.
De mi lesz, ha elmegy a hajó?
Nem lehet mindenki Robin Hood,
mert elfogy a rabolni valód (sic!)
„S a földesúr, akinek sérvig
emeltek tönköt, gabonát”,
ha éhínség lesz tán megértik,
szétoszthatja vagyonát.
Ám szétosztani csak azt lehet mi van!
Ami nincs attól állatok „felkoppan”.
S ha nincs eszetek, hogy tudjátok: Kell tartalék,
ahhoz kell menni, kérni, akinek van ma még.
Ha ezt megjegyzi sok hőböri, az nagyon jó.
Ha meg nem, hát szétnyílik az olló.
S nagy hajatokból egy kicsit levág.
A fog is kihullik, ha nincsen amit rág.
Mert tényleg nem a haj fontos, hanem az ész!
Bármit mesé’sz.
Marosvásárhely, 2026. április 11.
Author: T. Igor Csaba
1946-ban születtem, Marosvásárhelyen. Azonban a család nem sokkal azután Nagyváradra költözött, mivel apám ott kapott munkahelyet. De vissza-visszatértem Marosvásárhelyre, például az egyetem elvégzése céljából. Utána negyvenkét évig mint orvos tevékenykedtem. Bár az írást nagyjából negyven évig szüneteltettem, a végén annyi élmény és a betegek által elmesélt történet gyűlt össze, hogy bűn lett volna legalább az érdekesebbeket meg nem írni. Választottam (készítettem) a nevemből egy anagrammát (az ékezetek lehagyásával) és mivel a kétféle foglalkozást nem akartam összekeverni, azóta is T. Igor Csaba néven írok. Pedig azóta különböző és főleg nem tőlem függő okok miatt a nyugdíjaztatást választottam a kollégák mérsékelt örömére és a páciensek bizonyos ideig tartó bánatára. Azóta jól megszoktam az írói nevemet. És megint a szülővárosomban élek.