Véget nem érő őszi tánc

 

Csak aprócska szellő,

 mely kócolja hajunk.

 Csak egy fényvillanás,

 mely megnyitja  napunk .

Csak a pillanat,

mely született ,s véget ér ,

csak egy ághegyről

bukdácsoló levél.

Még észre sem vesszük

 és indul a tánc.

Még mélyen alszik bent

minden mohó kis ránc,

még párás poháron

napfény nevet ,

még kalászon rezdül ,

hajlong neved ,

de a tánc már körbeér.

 Egymásba fogódzva

lassú lánc ,lassú tánc

a percbe fonódva

hullanak ránk a levelek.

Az esővel sírok ,vele nevetek,

míg keringnek arany mondatok,

égbe repülnek s én velük vagyok…

Törteli Tücsök
Author: Törteli Tücsök

Tóth Péter Lászlóné Vincze Zsuzsánna vagyok. 1964-ben születtem Nagykőrösön. Tanulmányaimat Törtelen, majd a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és a zsámbéki Tanítóképző Főiskola falai között végeztem. Hálás vagyok tanáraimnak és osztálytársaimnak , hogy azzá válhattam, aki ma vagyok. Testvérem nem lévén ők voltak „jóban, rosszban” életem kísérői. Jelenleg még dolgozom, a ceglédi Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola néptánc tanítója vagyok. Két gyermekem van, fiam Budapesten, lányom Kecskeméten él. 2020 óta én is kecskeméti lakos lettem. Írói nevemet egy általam végtelenül tisztelt kollégámtól kaptam, mint becenevet, majd a pályázat kapcsán elgondolkodva nem is volt kérdés: én vagyok a "Törteli Tücsök” Az irodalom, a mesék világa mindig velem és bennem élt, verseimet tizenéves koromtól írom. A hagyományos versformák lassan ,az utóbbi időkben elindultak a modernebb kifejeződés felé, bár ez részemről nem tudatos. A biztatások ellenére a múlt évig csak a fióknak, aztán következett a fordulat. 2023.augusztus 03.-án 41 éves kapcsolat,38 évnyi házasság után meghalt a férjem, társam , másik szárnyam. Betegsége, majd az egyedüllét hónapjai olyan erővel szakították fel bennem az addig csendes, alkalmankénti írás folyamát, hogy nem tudom és nem is akarom magamnak megtartani . Hiszem, hogy segíthetnek a versek-köztük az enyémek is- azoknak, akik fájdalmas veszteségüket nem tudják...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ébredő szerető

Szerelemmel szeretve, Önmagamat ébresztve, Érzésekben elveszve, Vágyaktól vezérelve. Így ülök a parton, Magamat a fényben tartom. Színtiszta vízzel egyesülve, Lelkemben átszellemülve, Így írom a holnapot,

Teljes bejegyzés »

Sárga rózsa

Edit Szabó : Sárga rózsa Sárga rózsát a kezembe adtad, mosolyra gyúlt rögtön az ajakam, öleléssel vettem át csokrodat, örömömet tovább viszi holnap ! Barátságod

Teljes bejegyzés »

És azt csinálunk amit akarunk

És most azt csinálunk, amit akarunk Ágota alighogy letette a telefont, hátradőlt és elengedte magát. Fülig érő szájjal mosolyogni kezdett. Határtalanul boldognak érezte magát, mint

Teljes bejegyzés »

A harmadik kutya

A harmadik kutya Milyen édesdeden alszik…Szofi, mint mindig, teste minden porcikáját átjáró meleg mosollyal nézi a kis kutyáját, aki a padlón fekszik, hanyatt fekve, kicsi

Teljes bejegyzés »

Két esőcsepp

 A minap,  két eltévedt kicsiny esőcsepp,  a mulandóság könnye, keresett meg.  Éreztem bársonyát, amint  ráhullott kinyújtott kezemre.  Rám köszönt,  s megérintett a végtelen.   Author: Izsó Antal Mondhatnád

Teljes bejegyzés »

Séta a holdfényben

Séta a holdfényben   A parknak közepében, Egy padon üldögélek; A szökőkutat nézem, Bár az idő már hideg. A víz még nem fagyott bele, Ahogy

Teljes bejegyzés »