Elbújni a világ elől

Elbújni a világ elől .

Rohanó napjaimban mikor hajnalban ébredek
Szememet kinyitva mindig a nap felé tekintek
Álmaim még békések a múltból táplálkoznak
Az életbe kapaszkodnak,boldogságra vágyakoznak

Ablakom alatt a tüntetők káromló dühös hada
Gyűlölettel, s heves indulattal falakra firkálva:
Nemzetek szűnjetek meg határokat bontsátok le !
Szerte a világban ez a Soros katonák fegyvere.

Alászállni az élet fájdalmas gyászos kapuján
Dante kemény szavait hallom Vergilius lantján
Hivom utitársul ha kell,a pokol bugyrait is megjárom
S a rám mért szenvedéstől a feloldozást várom.

Szégyenemben szeretnék elbújni a világ elől
Mert segitséget sem várhatok a csillagok felől
Vágyaim fényévre landolnak a mai valóságtól
Amitől futva menekülök, a karaktergyilkosságtól

A kertem virágai mind egy szálig elhervadtak:
Múltunk,kultúránk,határaink,mit megtagadtak
A búcsú lehetőségétől is végleg megfosztottak
Lejegyzett gondolatsoraimban mélyen elbújtattak

Temetés lesz a koszorúból,s elröppen velem az idő
Nem kell már keresnem titkos búvóhelyet
Vagy a semmiben fogunk valamennyien feloldódni
Vagy időm még maradt könyörgéssel Istenhez fordulni.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A pad a tóparton

A pad a tóparton   A városi tópart délutáni fénye mindig aranyszínűre festette a vizet. Lilla gyakran járt ide tanulni, mert a hullámok halk csobogása

Teljes bejegyzés »

Álmodtam

Füstszínű szunnyadással ketyegnek a percek. Színes álmok gördülnek a homloklebenyre feszített vászonlepedőn. Hajnali harmatot csal homlokomra a felidézés. Nem maradt más, csak az emóció. Author:

Teljes bejegyzés »

Önző vágy 

Egy el nem múló érzés Ha szeretők lennénk, Elég lenne egyetlen ölelés, Hogy ne érezzük többé üresnek magunkat?   Vagy lehet, hogy ezt a magányt

Teljes bejegyzés »

Bújócska

próbálom megérteni: mit jelenthetsz nekem potenciálod levegőt ad, mi történik velem? poétikus gondolataim sorra nyelem pocsékolni rímeket rád – elment az eszem? pimaszságod szándékos, nem

Teljes bejegyzés »

Szívrágó

Rájöttem, hogy nem szeretlek, Mert a dolgok belül tönkretesznek. Az a sok apróság, Mi a szívem behálózta már.   Szívrágó féreg, A te koszod. Vérré

Teljes bejegyzés »

Balassi Bálint emlékére

Balassi Bálint emlékére     Lantodnak pengése, a hős kor zengése szívünkben büszkén dobog. Vitézi életed költőként élhetted, neked az volt szép sorsod. Verseidnek fénye

Teljes bejegyzés »