Elbújni a világ elől

Elbújni a világ elől .

Rohanó napjaimban mikor hajnalban ébredek
Szememet kinyitva mindig a nap felé tekintek
Álmaim még békések a múltból táplálkoznak
Az életbe kapaszkodnak,boldogságra vágyakoznak

Ablakom alatt a tüntetők káromló dühös hada
Gyűlölettel, s heves indulattal falakra firkálva:
Nemzetek szűnjetek meg határokat bontsátok le !
Szerte a világban ez a Soros katonák fegyvere.

Alászállni az élet fájdalmas gyászos kapuján
Dante kemény szavait hallom Vergilius lantján
Hivom utitársul ha kell,a pokol bugyrait is megjárom
S a rám mért szenvedéstől a feloldozást várom.

Szégyenemben szeretnék elbújni a világ elől
Mert segitséget sem várhatok a csillagok felől
Vágyaim fényévre landolnak a mai valóságtól
Amitől futva menekülök, a karaktergyilkosságtól

A kertem virágai mind egy szálig elhervadtak:
Múltunk,kultúránk,határaink,mit megtagadtak
A búcsú lehetőségétől is végleg megfosztottak
Lejegyzett gondolatsoraimban mélyen elbújtattak

Temetés lesz a koszorúból,s elröppen velem az idő
Nem kell már keresnem titkos búvóhelyet
Vagy a semmiben fogunk valamennyien feloldódni
Vagy időm még maradt könyörgéssel Istenhez fordulni.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Megjelent!

A napokban megkaptam a kiadótól (Novum Publishing) a „Félálom blues” című verseskötetem szerzői példányait. A hozzám közel állók a következő napokban-hetekben megkapják dedikált tiszteletpéldányaikat. A

Teljes bejegyzés »

Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »

Nekem te

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem

Teljes bejegyzés »

Múlik

Hogy múlik az idő, csupa töredék, sejtekből, sodródva kopik el a lét.   Lüktető lomb alatt öreg fák csendje, cérnaszál hangok bujkálnak el benne.  

Teljes bejegyzés »