Unalom
Korhadt, szögletes fal az ég.
Nehézkes, állott szagú szoba fala.
Minden kimondott és leírt szó
elhervad a bútorok fájának tikkadt illatában.
Az élvezett perc tompa, ereje nem tart sokáig.
Unalmat sugárzik magából a forró Nap.
Mindig ugyanolyan, sárga fénnyel
izzasztja a girhes földet.
Derűs szavakkal jön belőlem az unalom.
Nevetéssel pereg rólam a szárazság.
A tárgyak sík, szürke szoba-darabok.
A jövő a jelenből szült szálkás, enyhe fény.
Author: Fejérvári Sámuel
Fejérvári Sámuel vagyok. 2012 decemberében születtem Solymáron. Jelenleg Pilisszentivánon lakom. 7 és fél éves korom óta írok verseket, újabban (2025 nyara óta) a színdarabok is érdekelnek. A solymári Budapest School Általános Iskolában tanulok. A klasszikus zene is fontos a számomra, zenész családban élek. Hobbijaim a túrázás és az olvasás, a színházba járás is jelentős tevékenységem.
