Ha elsodródsz tőlem,
Talán hallasz majd felőlem.
Lelkem AJtajában Cserfes Kincsem,
E lelki úton szavaknak helye nincsen.
Érzések fellege rám száll majd ma este,
Szomjazó testemben lelkem énekelne.
Februártól augusztusig tart ez az utazás,
Utána más nincsen, csak az elmúlás.
Újévkor majd megint újraindul minden,
Ciklikusan, körbe-körbe, máig ismételten.
Harcainkat bírjuk, szavainkat tiltjuk,
Belső monológunkat nagyon hosszan írjuk.
Összekötve, s rángatva,
Haladunk előre a távolba.
Ki tudja meddig, s hova jutunk,
Végleg összekötve íródik sorsunk.
Az Út nehéz, de megéri,
Mert Kettő az Egyben ezt megéli.
Egységben az erő benne van,
Feltétlen szeretetben úszol,
Önmagadban.
Author: Hajnal Cs. Krisztina
Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” – Sarah Bernhardt