Benne látod-e a viruló rózsában,
az érlelő búzában,
a kenyérben és a forrásban,
az ég tiszta kékjében,
a virágok tarka színében,
napkeltében és napnyugtában?
Hallod-e a tenger zúgásában,
gyermekek vidám kacajában?
Minden nemesben,
szépben és jóban,
az Isten maga van!
Ahol Ő, ott minden szép,
ott nincs sötét,
táncot jár a lélek,
örül a fénynek,
és minden teremtett lénynek.
Nem keres hibát,
szeretet magját veti,
termése bőséges,
mely Urát dicsőíti.
Author: Tóth Lászlóné Rita
Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.
