Harsogni remélne

Annyi mindent mondanék,
s oly némák a szavak,
szememben a fény,
mely szívemből szaval.
Nézz hát most bele mélyen,
S hallgasd, hogy zenél a lélek,
szívből szól e dallam,
hisz rólad szól ez az ének.
Fájna most a hang,
ha szólanom kellene,
így némaság mögé rejtem,
mit a szív harsogni remélne…
Vallyon Miklós
Author: Vallyon Miklós

1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ne fakuljon

Miért fáj így a szerelem, s miért fáj, hogy te nem is tudhatod. Miért fáj, hogy minden nap látlak, s te még csak nem is

Teljes bejegyzés »

Harsogni remélne

Annyi mindent mondanék, s oly némák a szavak, szememben a fény, mely szívemből szaval. Nézz hát most bele mélyen, S hallgasd, hogy zenél a lélek,

Teljes bejegyzés »

Ha meghalok

Meghalok, és te észre sem veszed, csendben hagyom itt e világot. Hátra hagyok mindent, mindent mi eddig bántott, itt hagyom a világod. Egyedül maradsz, rám

Teljes bejegyzés »

Eső voltam

Eső voltam, s nyári záporként, hajadon végig csorogtam. Lemostam arcod minden ráncoló bánatát, s szemeid csillogásában úgy érintettem bőröd, mintha nem jönne el a holnap.

Teljes bejegyzés »

Porba hullva

S jajj, hiába fáj a szív, ha az elme nem akarja, mint rozsdás eke a szántót, tíz körmével a földet kaparva, próbál fölé szállni a

Teljes bejegyzés »

Áradás

Behunytam a szemem egy percre, s minta isten elhagyott volna. Mert ha porban is jártam, kezem tiszta, lábam szárazat taposna. De most a sár az

Teljes bejegyzés »