Elképzelt vágyálmod ködképét,
Legbelső kétséged tépi szét.
Önmagad eltűnő rejtekét
Feszíti egy eltévedt álomkép.
Belső vívódásod oka,
Nem más, mint önmagad külső szónoka.
Magányod egy örvényben életre kel,
Eltűnő árnyékodba visszaterel.
Görbe tükörben egy foltot mutat,
Merre kerülted ki önmagadat?
Egyedül a fejlődés nagyszerű,
De ha jön egy társ, már nem egyszerű.
Kegyetlenül feketíti arcodat,
S nem érdekli, mióta vívod harcodat.
Szeretve szertelen áramló szerelem,
Meddig táncolsz lelkemen fejvesztve könyörtelen?
Magányban szeretnék csak fejlődni egyedül;
De társam árnyéka folyton reám vetül.
Sok idő után értem csak meg az én sorsom,
Társamon keresztül tapasztalom legbelső otthonom.
Author: Hajnal Cs. Krisztina
Köszönöm szépen az Irodalmi Rádiónak, hogy bemutathatom alkotásaimat, és ezáltal része lehetek én is az alkotói közösségnek. Esztergomban születtem, 1980-ban. Ének-zene tagozatos általános iskolába, zeneiskolába jártam, ezáltal a zene szeretete, zenélés (hobbyként) is része az életemnek. Az irodalom, a versek gyerekkorom óta közel álltak hozzám, gyerekként a könyvekkel valahogy mindig jobban megtaláltam a „közös hangot”, mint kortársaimmal. Bár próbálkoztam versírással kiskamasz koromban is, akkor még nem igazán sikerült…. Az áttörés 2024 őszén következett be, amit ma is egy csodaként élek meg, ahogy megszületett az első versem. Azóta az ihlet sűrűn megtalál, valamikor éjjel ébreszt fel egy kedves kis „rím”. Hajnal Cs. Krisztina néven alkotok. Ha verseim olvasása másoknak örömet okoz, vagy esetleg ezáltal könnyebben átél egy-egy nehezebb időszakot az életében az olvasó, nekem már megérte- hisz az érzéseink, érzelmeink akár fájdalomról, szeretetről szólnak, közösek. „Az élet életet nemz. Az energia energiát teremt. Azáltal leszünk gazdagok, hogy adunk magunkból.” – Sarah Bernhardt
