Hazaértél s meghallom a hangod, mitől szívem dobban,
Még nem érintesz, de testem már izzik az ismerős lázban.
Mit csak te tudsz kiváltani belőlem, kedvesem.
Nem tudom, érted-e, ezért neked most elmesélem.
Mikor hallgatlak téged, akaratlanul is elmosolyodom,
S lelkemben arany fény izzik nagyon magas hőfokon.
Sóvárogva a pillanatra várok, mikor összeér a testünk,
Lágy és erős hullámot kelt a világban az érintésünk.
Boldogságot, fényt, derűt és reményt küldve szét,
Megremegteti lágyan minden élőlény éhes lelkét.
Nem kérkedve, csak reménnyel, tiéd is lehet a csoda,
Hittem és menten az úton, én sem tudtam biztosra.
Ahogy átölelsz, burkot vonsz körém, s érzem: védesz,
Otthon érzése jár át, az illatod, és a vágy, mit éltetsz.
Adom magam én is, mégis úgy érzem, ezt te teremted,
Mindkettőnk energiája építi, tartja egyben ezt a teret.
Ahogy szemedbe nézek, az öröklét néz vissza benne,
Egy el nem múló szerelem, nem perzselő, lágy melege.
Látom magam oly tisztán, oly tökéletesen boldogan,
S talán te is látod magad az én szememben pontosan.
S mikor ajkunk a vágyott, édes csókban végül egybe forr,
Eltűnik a külvilág, s lelkünk egy szerelmes duettet dalol.
Testem rezdüléseire tiéd felel, s mint edzett táncospár,
Hol ringat, hol pörget, irányít. Zenénknek átadja magát.
Belsőmben óceánnyi érzelem él már, s mind gyönyörű,
Arcomon látható, a nem túlzó, mégis áradó, igaz derű.
Betelni veled nem lehet, nem elég hozzá egy teljes élet,
De tudom, nincs más, mivel akár egy perce is felérhet.
Köszönöm neked, kedvesem: az érzést, az utazást,
Hogy megmutattad mivé válhat az a belső parázs.
Hogy nem éget meg a tűz, ha úgy érzed is, felemészt,
Csak elégeti benned gátjaid, csak a nem kellő részt.
S ott leszel, mint főnix madár, mi most született tűzből,
Napról napra könnyebben törsz ki az elvárt börtönből.
Létezésed minden pillanatában emlékezni fogsz erre,
S vágyni fogsz minden közösen eltöltött újabb percre.
2026.01.26.
Author: Szabó Szabina
Komlón születtem, ott jártam általános iskolába, a középiskolát Pécsett végeztem az akkori Kero idegenforgalmi szakán. Itt Okj-s szakmákat szereztem. Veszprémben, a Pannon egyetemen szereztem diplomát turizmus – vendéglátás szakon. Németül és angolul is beszélek, igyekszem a tudásom szinten tartani. Két gyermekes családanya vagyok, aki nagyon szeret olvasni, kreatívkodni és írni. Ezek mellett szeretek díszíteni, önkénteskedni, sütni, gyerekekkel foglalkozni. Gyermekkorom óta a versek azok, amikben ki tudom fejezni az érzéseimet, gondolataimat. Eleinte az iskolai órák, az első szerelmek ihlettek meg, később búcsúbeszédeket is írtam, és mondtam fel. Iskolai ünnepélyeken szavaltam verseket, már korán tudtam, hogy ezekhez vonzódom. Jelenleg a versek mellett meséket is írok a helyi Sétáló egyik állomására. Szeretem a kihívásokat is. Több történetbe is bele kezdtem az évek során, a célom az, hogy ezeket véglegesítsem, legalábbis folytassam. Szeretek új dolgokat kipróbálni, ezért helyben részt vettem, majd magam is szakköröket tartottam a falunkban, így megismerkedhettem a nemezeléssel, papírfonással és a hímzéssel is, valamint picit a makraméval. Nagyon szeretek kézzel készített, egyedi ajándékokat készíteni. A célom: saját könyvek kiadása, akár vers, akár mese, akár történet legyen.
