A vénasszonyok nyara oly sokáig tartott idén,
Enyhe az idő még most is, november elején.
S bár volt pár nap, amikor szürke felhők úsztak
a korábban vakítóan kék égen, a tájat áztatták.
Mégsem éreztem, hogy ősz lenne, úgy igazán,
Az utolsó két hónap napjai sietnek egymás után,
Változatos az idő, néha szikrázó napsütésben fürdünk,
S a fény még melegít kívül, nem csak bentről.
Néha szélpostán érkezik néhány levél s száll is tova,
Néha pedig már szinte fekete, hideg, mostoha.
Szerencsés vagyok és hálás, hogy láthatom,
Ahogy az idő játszik a táj húrjain, szabadon.
Színessé varázsolta a világot, vibráló fényében,
Mielőtt a sötét elmossa az egészet feketéjében.
Szürke, s fehér vár ránk. Közeleg a tél, a csend,
Mikor minden, mi él, lelassul és megpihen.
Új erőt gyűjt a tavaszra, kisimítja ráncait,
Őrzi, védi a színeket, s néha újakat talál ki.
Közeleg a tél, s jön vele az ünnep, a béke ideje,
Szíved-lelked is öltözzön új ruhába: szeretetbe.
Adjunk egymásnak megannyi örök emléket:
Ölelést, közös programokat, beszélgetést.
S lehet nem kerül fa alá mindenkinél ajándék,
Ha együtt lehetnek, kik szeretik egymást. Ez érték.
Szilveszterkor számot vetünk életünkkel,
s új terveket készítünk az új évre, új erővel.
2023.11.06.
Author: Szabó Szabina
Komlón születtem, ott jártam általános iskolába, a középiskolát Pécsett végeztem az akkori Kero idegenforgalmi szakán. Itt Okj-s szakmákat szereztem. Veszprémben, a Pannon egyetemen szereztem diplomát turizmus – vendéglátás szakon. Németül és angolul is beszélek, igyekszem a tudásom szinten tartani. Két gyermekes családanya vagyok, aki nagyon szeret olvasni, kreatívkodni és írni. Ezek mellett szeretek díszíteni, önkénteskedni, sütni, gyerekekkel foglalkozni. Gyermekkorom óta a versek azok, amikben ki tudom fejezni az érzéseimet, gondolataimat. Eleinte az iskolai órák, az első szerelmek ihlettek meg, később búcsúbeszédeket is írtam, és mondtam fel. Iskolai ünnepélyeken szavaltam verseket, már korán tudtam, hogy ezekhez vonzódom. Jelenleg a versek mellett meséket is írok a helyi Sétáló egyik állomására. Szeretem a kihívásokat is. Több történetbe is bele kezdtem az évek során, a célom az, hogy ezeket véglegesítsem, legalábbis folytassam. Szeretek új dolgokat kipróbálni, ezért helyben részt vettem, majd magam is szakköröket tartottam a falunkban, így megismerkedhettem a nemezeléssel, papírfonással és a hímzéssel is, valamint picit a makraméval. Nagyon szeretek kézzel készített, egyedi ajándékokat készíteni. A célom: saját könyvek kiadása, akár vers, akár mese, akár történet legyen.