Kerted titkai

Nyitva a kapu, zárját rozsda lepte,

fény simítja csak reggelente,

este különös altatót zenél

a kulcslyukán átbújó kerge szél.

 

Beljebb a kis lak kockákból kivésett

lépcsői várják visszatérted,

de jól vigyázz, mert árnyékban áll a ház:

ott hűvös lesz, ha majd arra jársz.

 

Előtte fatörzs őriz egy-két sebet,

borostyánszín gyantacseppeket,

körötte virágba álmodott vadon…

Az illata hiányozhatott nagyon.

 

Ha maradnál, újra, legalább egy napig,

mesélne sok titok, mi itt lakik.

Feletted úszna a felhők bozontja,

árnyékot vetve két karodra.

 

Elpazarolt álom, kölcsönvett remény

moccan lábad alatt, a rejtekén,

felé észrevétlenül nyit új utat

a múlt, ha majd lekedben kutat,

 

s egyre késztet a régi ösvényen

végigmenni, és észrevétlen

minden lépéssel megtanulni újra,

merre vezet a kert kacskaringós útja.

 

Az utolsó lépés talán egy kis vigasz:

te változol, de a kert ugyanaz,

az út végén még a szél se lebben,

megáll az idő a tiszta csendben,

 

a nap feletted a felhőket újra szabja,

– nem vagy a kert vendége, se rabja –

lángja elűzi az összes szellemet,

s új fényben fürdeti régi kertedet.

Képíró Angéla
Author: Képíró Angéla

Mátészalkán születtem 1978-ban, általános iskolai és gimnáziumi tanulmányaimat szülővárosomban végeztem. A Debreceni Egyetemen szereztem jogi diplomát. Szüleim szerettették meg velem az irodalmat és a zenét. Az írás régóta fontos része az életemnek, így nagy öröm számomra, hogy az Irodalmi Rádiónál publikálásra is kaptam már lehetőséget.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csintalan manó

Beck Brigitta: A csintalan manó   Játék-földön hull a hó, Minden fényes, csillogó. Ezer színes szép csomagra Masnit köt egy kismanó.   A Télapó is

Teljes bejegyzés »
Prózák
Labádi Hanna

Minden alkalommal, ahogy lehunyom a szemem

(Az utolsó szó jogán kiegészítő története)                       Van egy hang, egy illat, egy emlék, ami hozzá köthető. Ahhoz az emberhez, akit nem tudok elfeledni, bármennyi

Teljes bejegyzés »

Sebem

Sebem Kék félhomályban zsong a kinti tér,pár szürke szó a hűvös falra száll,oly halk moraj, mi szívemig sem ér,s az őszi szélben nyomtalan megáll. Mit

Teljes bejegyzés »

Befagyott a tó vize

Befagyott a tó vize   Befagyott a tó vize. Gyere babám! Jer, ide! Nézd! Mily szép a tó! Nyáron ez egy itató. Idejönnek az állatok,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »