hófehér

                                                                                                                                                                   

                                                                                                                                                                  . . .

                                                                                                                                                              .  .  .

amikor a fájdalom

a legmélyére ér,

nem ülepszik…


háborog és kér.


nem simít el,

nem takar be

ami halandó


az emlékek hullnak rám


bennem csend


és hófehérré lett a szó...


2026.10.31



kép forrása: Pixabay

 



további írásaim: https://irodalmiradio.hu/profile/adorjanlzoe/

Adorján L. Zoé
Author: Adorján L. Zoé

Vannak átélt pillanatok, amelyek újjászületve az írásban testesülnek meg… és vannak pillanatok, a még meg nem éltek, amelyekkel sarjadó írásaink halmoznak el. Mindannyian írunk és olvasunk a kiapadhatatlan forrásból, ahol: mindig miénk a pillanat! Teljességében…

2
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Barázda

Egy Nívódíjas versem… Amit egyszer a szívem írt, most a világ visszaadta nekem. Előadó: Kazinczy-érmes Brézai Zoltán Author: Váralljay Ildikó Váralljay Ildikó vagyok, a Miskolci

Teljes bejegyzés »

Az idő órása

Az ősz egy régi órásmester, zsebében rézidő remeg, kabátja bélésén holdpor alszik, s ezüstkulcs csörren a csend felett. Műhelye mélyén száz kis óra alszik üvegbúra

Teljes bejegyzés »

A kapu másik oldalán

Most csend van, pedig másra számítottunk. A kapun kívül hagytuk gondunk, dolgunk. A tisztára sepert utat végigjárjuk, a végén az egyetlen célt megtaláljuk.   Nevek.

Teljes bejegyzés »

A másik oldalon

Millió gyertyaláng, mint égi csillag csodák. Csendes léptek kísérte hangfoszlányok, finom rezdüléssel adják tovább. A lélek megtisztult, felengedett, feltörte az alvó zárat a múlt, az

Teljes bejegyzés »
Prózák
Kaplonyi Dániel Attila

Az utolsó kopogás

Előszó Vannak éjszakák, amikor a sötétség nem csupán a fény hiánya. Vannak ajtók, amelyeket nem szabad kinyitni, és vannak kopogások, amelyekre soha nem volna szabad

Teljes bejegyzés »