Rózsa Iván: Mi végre?
Parasztvakító,
Néphülyítő rasszisták,
Ál-szentfazekak…
Ájtatos manók,
Köpönyegforgatók és
Hát-szélkakasok…
Pap-imitátor,
Pál-fordult besúgók és
Provokátorok…
Mi célra vagytok?
Hazánkban, a világon…
S a parlamentben…
Miben is hisztek?
Istenben vagy Sátánban?
Pénzben vagy Észben?
Erkölcsben, hát nem!
Mammon az istenetek!
Nem vezéretek…
Átoksoriak
Hatalomra kerültek:
Magyarnak annyi…
Nincs már neki hely,
Még egy talpalatnyi… sem;
Nincs jelen, jövő…
Felfordult kasztok:
Súdrát koronáztak meg,
Pária a nép…
Átvert és szegény,
Földönfutó magyarok:
Hová csapódtok?
Becsapódtatok…
De a Földet nem lehet…
El-, csak itt hagyni…
Legkevésbé sem –
Sarkából kidönteni!
Légy nyugodt, lehet…
Próbálták is már
Elődeitek, nekik
Kicsit sikerült…
Egy kis időre…
Négy vagy hét évtizedre:
Aztán vége lett…
Rémuralomnak,
Hogy majd egy új kezdődjön:
Isten, mi végre?!
Nincs már otthonunk,
Szállásunk a szabad föld:
Isten, mi végre?!
Budakalász,
2019. február 15.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
