Gyere és ülj le,
Most mesélek neked.
Hagyj hátra mindent,
És ne mondogasd, hogy felnőtt vagy.
Az csak egy szerep!
Csak légy kíváncsi,
A kedvemért gyerek,
Csak ennyit tégy meg,
És cserébe mesélek neked.
Hunyd be a szemed!
Képzelj egy várat,
És mellé éjszakát,
Az éjszakába
Csillagot. A csillagba csodát.
S halld az éj szavát!
Látod a várat?
Benne él az álom,
De csak éjszaka.
Nappal üldöznék, így menekül,
Túl száz határon.
Néma az álom,
Harsog az éjszaka.
Harangok ott fennt
A csillagok, s zeng a hold dala.
Szép az éj szava!
De szebb az álom.
S szöknie kell messze,
Túl száz határon.
Őt sohasem látták, s vára el
Van nappal rejtve.
Ó, micsoda kincs,
És micsoda pompa,
Fényes ragyogás
Az álom vára! A sötét éjt
Bearanyozza.
Ő az. Ismered
Jól most már a mesét
S az álmot. Ő az,
Mélyen benned egy kicsiny gyermek
Nyújtja a kezét!
Author: Beck Brigitta
Beck Brigitta az Irodalmi Rádió szerzője. Beck Brigitta vagyok, 21 éves. Megtehetném, hogy hosszú bemutatkozást írok magamról, de úgy gondolom, a verseim sokkal többet elárulnak rólam, mint amit ide le tudnék írni. Egyszerű szavakkal kifejezhetetlen mindaz, amit egy alkotással közölni lehet. Azért van szükség művészetre, hogy bármit el tudjunk mondani. Kellemes, gondolatébresztő olvasást kívánok!