Út a semmibe

Boldogabb napokat keresve
bolyongok az úttalan semmibe.
Kapaszkodom ingatag lábakon,
Botom törik lépten-nyomon.

Eső áztat, vihar ver,
Kórság kínoz horgas tüskével.
Lelkem kétség sava marja,
józan érvek hullnak a porba.

Ments meg Uram e tébolytól
mutass fényt az alagútból.
Erőt kérek s időt, amennyit lehet,
hogy sejtjeim élettel töltődjenek.
Csak így tudlak szolgálni,
embertársra vigyázni,
a világban barátra,
s benned önmagamra találni.

2020.04.07.
L. M. Linda
Author: L. M. Linda

L. M. Linda az Irodalmi Rádió szerzője. A jászság legkisebb településének, Jásziványnak könyvtárosa voltam 13 évig. Emellett a helyi közösségi rendezvényszervezésben aktívan részt vettem. Itt nevelkedtem, itt éltem, és dolgoztam hosszú évekig. Iskoláimat ingázva végeztem: jászapáti gimnázium, jászberényi főiskola, szolnoki gyors-tanfolyamok. Sokáig nem tudtam eldönteni mit is akarok igazán. Aztán egy alkalommal előjött a könyvtárosság. Szerettem a munkámat, az új kihívások nehézségei ellenére is. Érdekel minden, ami művészet, művelődéstörténet. A kreatív és hagyományos kézműveskedéstől, a helytörténetig, a egyes tudományok kultúrtörténeteiig bezárólag minden. Szívesen olvasok önismereti, pszichológiai, ezotéria témáihoz tartozó írásokat. Szeretek a természetben lenni, utazni, ha feltöltődésre vágyom. Az irodalmi alkotások az életem során mindig nagy hatással voltak rám. Mind magánemberként, mind szakemberként. Ez utóbbiból kifolyólag magam is időnként megfelelően eladható és előadható szövegek szerkesztésében, megírásában közreműködtem már. Könyvtárosi és alkalmi rendezvényszervezői pályafutásom alatt, ha nem akartam folyton másolni, sokszor hagyatkoztam saját szókincsre: helytörténeti kiadvány szövegénél, ünnepi és alkalmi beszédeknél; a különböző műsorok összeállításánál a versek tematikájára pedig különösen figyeltem mind a tartalmi, mind az időbeli és történeti sorrendre. Időnként erős késztetést érzek arra, hogy közöljem a gondolataimat, az érzéseimet. Gyakran előfordul, ha másnak nem tudok beszélni a problémáimról, gondjaimról, ötleteimről vagy csak egyszerűen elmélkedni szeretnék a nagy dolgokról, fogok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A titkos város meséihez

Elvarázsol a mesebeli város. mely a Sziklahegyekkel határos. Lakói kedves, bátor állatok. Jönnek az életedre a válaszok. Itt találkozhatsz a kedvenceiddel. A könyvben titkokra lelsz,

Teljes bejegyzés »

Rózsák az úton

Felsejlik életem. Mily tüskés védelem. Nincs bennem félelem. A szirmok bársonya szépségben dagonya, ízében áfonya. Rózsáknak illata a régmúlt bánata, emlékek nyomata. Lélegzik a levél.

Teljes bejegyzés »

Tétlenül várlak

Edit Szabó : Tétlenül várlak Szívrepesve várlak én szép reményem, Tengernek partján üldögélek némán. Lehajtom fejem, várakozok székben. Testem nem mozdul, néma tétlenség vár, Messzire

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorjányi Erzsébet

Tengervihar

Tengervihar Viharban áll most a tenger, Vad hulláma a partok szélét dúlja, Odébb lök egy halászhajót, Ma már úgy sem lesz több útja. Szél süvít

Teljes bejegyzés »

Csillagvándor

— hommage á Saint-Exupéry — Életrajzom évezredes menetrend firkák… A halhatatlanok köréből nevemet kiírták, hisz’ érák homályába űztek el az intrikák, bár lélektanból égi bölcseknél

Teljes bejegyzés »